Select language: magyar

#betakarítás

Precíziós megoldások a mezőgazdaságban – Önjáró gabona- és silóbetakarító gépek

A precíziós vetés ismérvei

Egyre kevesebben vannak a magyar mezőgazdaságban, akik még nem hallottak az egyre inkább teret nyerő precíziós gazdálkodásról. Ez a gazdálkodási forma a különböző szakmák, területek nagyfokú együttműködését kívánja meg. A növények igényeinek minél magasabb fokú kiszolgálását kívánjuk megvalósítani valamilyen informatikai feltérképezés és tervezés alapján. A munka szántóföldi részét pedig olyan eszközökkel célszerű végezni, amelyek az igényeinknek megfelelően rendelkeznek bizonyos funkciókkal melyek lehetővé teszik, vagy segítik ezt a minél pontosabb munkavégzést. A növénytermesztés egyik kulcs művelete a betakarítás, így nem meglepő módon ezen a téren különösen nagy számban állnak rendelkezésre a különböző intelligens megoldások. A következőkben több ilyen a John Deere által kifejlesztett, betakarítás során rendelkezésünkre álló intelligens rendszert szeretnék Önöknek bemutatni.


Teljesítményt fokozó megoldások

A gyárilag beszerelt automata kormányzás elérhető a legtöbb önjáró John Deere gépen, így a betakarítógépeknél is használható. A kapás kultúrák betakarításakor a műholdak jele kevés lehet a sorok követéséhez, ha a vetés nem automata kormányzással történt. Az automata sorkövetéssel (RowSense) a kombájn mindig a kultúránk sorait fogja követni, amíg a sortapintók tudják biztosítani a jelet, ha ez megszűnik, automatikusan visszaáll a rendszer az elméleti nyomvonalra.

A kombájn minél jobb kihasználásában nyújthat segítséget egy automata teljesítményszabályozó rendszer (HarvestSmart), amely a gépünk haladási sebességét képes változtatni az optimális gépterhelés érdekében. A rendszer figyelembe veszi a motorterhelés mellett a cséplőrendszer (cséplődob vagy a rotor) terhelését, valamint a veszteségeket is.

Az interaktív kombájnbeállító rendszer (ICA) a felhasználói igénynek megfelelően segít optimálisra kalibrálni a cséplőrendszert. Miután megadjuk a kívánt paramétereket (szemtisztaság, szemtörés, szemveszteség, szalmaminőség), azok prioritását és a betakarítási körülményeket, a kombájn beállítási javaslatot tesz a kívánt minőség eléréséhez.

A John Deere S szériás kombájnjaiban az integrált kombájnbeállító rendszer (ICA2) már képes automatikusan szabályozni a cséplőrendszer működését. Az első beállítást követően nem szükséges kezelői beavatkozás a betakarításba. A magtartályba kerülő termény minőségét folyamatosan ellenőrzi a rendszer és automatikusan megteszi a szükséges változtatásokat az üzemeltetési paraméterekben. Az S kombájnsorozat sajátja továbbá az automatikus hozammérő kalibráló rendszer (ActiveYield) amely kiváltja a manuális kalibrálást és a munka során automatikusan végzi el azt. Az eredmény csökkent állásidő és megnövelt pontosság.

A gépkihasználás szempontjából az előbbieken kívül fontos a gyors és zökkenőmentes magtartály ürítés. A leggyorsabb megoldás az átrakókocsik alkalmazása, melyekkel a menet közbeni ürítés kivitelezhető. Ilyen átrakásnál azonban a traktor sebességét és irányítását kell a kombájn mozgásához hangolni. Ez a művelet a Machine Sync alkalmazással lesz igazán kontrollálható. A táblán dolgozó átrakókocsik folyamatosan látják monitorjukon a kombájnokat és azok magtartály-szintjét, így időben elindulhatnak oda, ahol legközelebb szükség lesz rájuk. Egymás hatókörébe érve gombnyomásra a két gép mozgása szinkronba kerül és a traktor az ürítési pont alatt egyszerűen irányíthatóvá válik akár kombájnos számára is.

Az önjáró szecskázók tornyának irányítása folyamatos figyelmet igényel a vezetőtől, ennek a kapacitásnak a felszabadítása esetén több figyelem fordítható a betakarításra. A John Deere silózók kamerái képesek felismerni a szállítójármű rakterének kontúrvonalát és egy algoritmus alapján automatikusan és egyenletesen tölteni azt (Active Fill Control).

Üzemeltetésről, gépkihasználtságról információt adó rendszerek

A következő alkalmazásoknak ritkán van közvetlen hatása a területteljesítményre azonban az általuk nyújtott lehetőségek hosszútávon a gazdaságos üzemeltetésben segítik a gazdáikat akár kombájnról, akár önjáró szecskázóról van szó.

A távoli kijelző hozzáférés (RDA) lehetővé teszi, hogy a gépkezelőn kívül más is lássa a fedélzeti számítógép kijelzőjén megjelenő adatokat, persze csak akkor, ha a gépkezelő azt engedélyezi. Az alkalmazás segítségével gyors és pontos beállítási tanácsok adhatók a kezelőnek akár üzemeltetés, akár hibaelhárítás során. A két felhasználó ugyanazt a képet látja, így például egy szervizszerelő távolról is tud segíteni egy hiba elhárításában, azonban csak a gépkezelő tudja kettőjük közül módosítani a beállításokat.

Az üzemeltetési adatok gyűjtése, továbbítása és tárolása (JD Link) ad alapot a hosszabbtávú tervezésnek és üzemszervezésnek. Számtalan adat érhető el ebből az adatbázisból, többek között üzemanyag-fogyasztási adatok, a különböző gépállapotok adatai (pl.: aratott a gép, alapjáraton járt a motor, szállítójárműre vár, stb.), üzemanyagszint, gps adatok….

Betakarított terményről minőségi és mennyiségi információkat szolgáltató rendszerek

Az évet a betakarított termény mennyiségi és minőségi jellemzői alapján értékelhetjük. Pontos eredményhez pedig pontos adatok birtokában juthatunk. A két fő tényező, amire támaszkodhatunk a kombájnokban elhelyezett hozammérő által készített hozamtérkép, valamint a nedvességmérő által készített szemnedvesség térkép, amiket a HarvestDoc rendszerrel dokumentálhatunk. Dokumentáláson kívül az aratás közben a pillanatnyi értékek a kezelő rendelkezésére állnak.

A dokumentált adatok között szerepelhetnek az önjáró szecskázókra szerelhető HarvestLab 3000 mérőeszköz által rögzíthető beltartalmi értékek is. Ez az eszköz a kukorica és a fű értékeit méri akár 40 kg/s tömegáram mellett. A mérés fényvisszaverődés elvén történik a NIR (infravörös közeli) tartományban.

A mérhető (térképezhető) adatok:

  • nedvességtartalom
  • fehérje
  • keményítő
  • ADF és
  • NDF

A fent leírt műszaki megoldások mind hozzájárulhatnak egy-egy gazdaság sikeréhez, azonban valódi eredményt akkor kaphatunk, ha rendszerben látjuk a mezőgazdaságot, ahol a műszaki háttér csak egy eszköz és nem a cél.