Hazánk legfontosabb természeti erőforrása a termőtalaj. A talajaink változatossága és termékenysége is egyedülálló. Ez az erőforrás azonban csak feltételesen megújuló, tehát termékenységének fenntartása, megőrzése állandó, tudatos tevékenységet követel. A megszokásokon alapuló talajművelés eredménye a talajszerkezet leromlása.

A talajjavításnak különböző módszerei vannak. Megkülönböztetünk fizikai, biológiai és kémiai módszereket.

Fizikai talajjavítási módszerek közé sorolható az altalajlazítás (vagy mélylazítás), ami a tömődött, vizet záró réteg fellazítására szolgál forgatás nélkül. A mélyforgatás célja a kedvezőtlen fizikai tulajdonságú, felszínhez közeli tömör réteg feltörése és összekeverése a kedvezőbb fizikai állapotú rétegekkel. Ezáltal a talaj levegősebbé válik, vízgazdálkodása javul. A talajcsövezés (vagy drénezés) a talajra került és a talajban felhalmozódó vízfelesleg elvezetésére szolgál, a mélyebb rétegekben létesített elszívórendszer (drénhálózat) segítségével. A lecsapolás pedig a káros víztöbblet eltávolítása megfelelő felszíni csatornarendszerrel.
Biológiai talajjavításnak minősítjük mindazokat a beavatkozásokat, amelyek a célszerűen kiválasztott növények termesztésével is elősegítik a talaj javulását. Ilyen módszer pl. a homokterületek zöldtrágyázása, vagy amikor egyes növények erős gyökérzetének lazító hatása javítja a kötött talaj víz- és levegőgazdálkodását. A gyökérzet áttöri, lazítja a tömődött rétegeket, s a későbbi vetemények számára kedvező körülményeket teremt.
A kémiai talajjavítás fogalomkörébe tartoznak a talaj kedvezőtlen kémiai tulajdonságainak megszüntetésére, jobbá tételére irányuló eljárások. Elsődleges eljárásnak tekinthető a meszezés. A nagymértékű savanyúság és telítetlenség megszüntetése vagy csökkentése céljából CaCO₃-tartalmú anyagokat juttatnak a talajba.

Teremtsük meg a termelés alapfeltételeit

A talaj savanyúsága sokrétűen hat a termesztett növényekre. A kémhatás függvényében változik a tápelemek és a toxikus elemek felvehetősége. Ha a talaj kémhatása 5,5 alatti, megemelkedik az Al3+ és Mn2+ ionok mennyisége, amely toxikus hatással van a növényekre. A savanyúság tápelemek felvehetőségére gyakorolt hatása is általában kedvezőtlen, gondoljunk csak a vas- és alumíniumfoszfát képződésére vagy a biológiai tevékenység csökkenése miatti vontatott mineralizációra és nitrifikációra. A Ca-ionok hiánya miatt stabil morzsás szerkezet kialakulására sincs lehetőség, ezért a vízgazdálkodás és a művelhetőség is rossz.

Precíziós talajjavítási és mésztrágyázási szaktanácsadás

A savanyúság kedvezőtlen hatásait a növények eltérő mértékben képesek tolerálni. Míg a savanyúságra érzékeny növények (például a lucerna) esetében a talaj vizes pH-ja 6,5 felett optimális, addig a kevésbé érzékeny növények – a fontosabb szántóföldi növényeink többsége – számára a pH H₂O=6-os kémhatás is elegendő. Ezért első lépésként meghatározzuk az elérni kívánt „cél pH” értéket, majd az aktuális (pH H₂O) és az összes (y1) savanyúság ismeretében a KITE által fejlesztett algoritmus segítségével minden zónára kiszámítjuk az ennek eléréséhez szükséges mészadagot.

Mit jelent a mésztrágyázás napjainkban?

A mésztrágyázás a mai gyakorlat szerint kisebb dózisú meszezést jelent, amelyet gyorsan ható javítóanyagok felhasználásával végzünk. A jó minőségű granulált mésztrágyák a precíziós műtrágya-kijuttatás eszközrendszerével is kiadhatók, és a dózis helyes megválasztása esetén a talaj kémiai paramétereinek tartós megváltoztatása nélkül, az adott évben terméstöbbletet eredményeznek. Kollégáink évek óta vizsgálják a mésztrágyázás és a hozam összefüggését eltérő termőhelyeken. A lenti ábra egy precíziós mésztrágyázási kísérlet eredményeit mutatja az 5,5 alatti KCl-os pH értékkel rendelkező talajfoltokon (Nagycserkesz, 2018). Bár a kijuttatott mésztrágyadózis arra nem elegendő, hogy radikális változást eredményezzen a talaj kémhatásában, az adott évi termésnövelő hatása azonban jelentős. Ehhez azonban az szükséges, hogy a talaj rejtett és aktív savanyúságának ismeretében határozzuk meg a kijuttatandó mészadagot. Erre alkalmas a KITE talajjavítási és meszezési szaktanácsadása.

Precíziós mésztrágyázási kísérletek

Sávos művelés

A talajszerkezet javítása érdekében a talajművelési rendszert is át kell alakítani. Ebben segít a KITE által hazai körülményekre adaptált sávos művelés, amelyet a talajvédő művelési eljárások közé sorolhatunk. A sávos művelő egy lazításos elven működő eszköz, amely azonban nem teljes felületű művelést végez, és nyomán jó minőségű, 25-30 cm szélességben megművelt és 28 cm mélységben lazult sávokat kapunk.

Változtatható mélységű művelés

Az erózió okozta talajvesztés és talajromlás elleni komplex védekezés eszközrendszere bővül a változtatható mélységű műveléssel. A tábla domborzatának ismeretében kiszámítjuk a várható talajvesztés mértékét, és a kitett táblarészeken sekélyebb művelést végzünk, növelve a szármaradványok felszínen hagyott mennyiségét, valamint csökkentve a bolygatás mértékét, ezáltal is javítva a talaj minőségét.

Kapcsolódó szolgáltatásaink

• Precíziós talajjavításhoz szükséges előírástérkép készítése
• Precíziós mésztrágyázás öt évre vonatkozó megtervezése a termesztett növények igényeinek figyelembevételével
• Technológiai bérgépszolgáltatás (mésztrágyázás, ISOBUS-os műtrágyaszóró kihelyezése)
• Precíziós eszközrendszerek bérbeadása
• Technológiai bérgépflottánkból biztosítjuk a partner igényeihez legjobban igazodó erőgép-munkagép kapcsolatot a precíziós szemléletű talajműveléshez
• Traktor-munkagép kapcsolat összeállítása
• Pótsúlyozási ajánlat
• Gépüzemelési jelentések
• Partner telephelyén egyedi oktatás