Az alkalmazás alapadatait a KITE - kimondottan a precíziós gazdálkodás igényeit kielégítő - saját fejlesztésű agrometeorológia állomásai, valamint egy stratégiai együttműködésnek köszönhetően az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) meteorológiai hálózata biztosítja. A precíziós gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy a saját területére vonatkozó - helyspecifikus - adatokat használjon a termelő. Egyik ilyen, fontos információ a helyileg mért meteorológia adatsor, mely lényeges része a termőképesség meghatározásának, a precíziós öntözés megvalósításának vagy a különböző saját területre vonatkozó növényvédelmi előrejelzéseknek (kórokozók és kártevők).

A mért adatok alap esetben a következők:

• talajnedvesség (legalább 3 mélységben)

• talaj hőmérséklet

• levegő relatív páratartalom

• léghőmérséklet

• kozmikus besugárzás

• szél- erősség és irány

• csapadék mennyiség

• levélnedvesség

A méréseket percenként végzi a rendszer, melyből a feldolgozás során a gyakorlatban is jól használható 10 perces átlagokat képzünk. Az adatok térképes és adatformában is rendelkezésre állnak.

Hozzáférés:

Regisztráció nélkül a felhasználók a hálózat állomásainak adatait láthatják 1 hétre visszamenőleg, letöltési és feldolgozási lehetőség nélkül.

Regisztrált partnerek az állomások adatait korlátlan időre visszamenőleg láthatják és dolgozhatják fel.

Működés:

Térképi megjelenítés: az állomásokat az adott időpontban az adott állomásnál lévő aktuális időjárásnak megfelelő ikonok jelzik, illetve ott ahol nincs meg az ehhez szükséges összes feltétel (például nincs sugárzás vagy csapadék mérés) ott egy általános ikon jelöli az állomást.

Alaptérkép: Az „alaptérképek” ikonra kattintva, tetszés szerint választhatunk különböző típusú alaptérképek közül.

Az állomások adatai:

Egy adott állomás adatait több módon is megkereshetjük.

Első megoldás: a térképen kikeresve az állomás ikonjára kattintva jobboldalt megjelennek az állomás aktuális adatai.

Második megoldás: a térkép tetején lévő állomás választóból keressük ki a megjeleníteni kívánt eszközt.

A harmadik lehetőség: egy adott táblához legközelebb eső állomás adataira vagyunk kíváncsiak akkor a keresőben kiválasztjuk a adott cégcsoport/gazdaság/tábla hármast, így a térkép az adott táblára pozícionál és innen a térképen már kiválasztható a legközelebbi állomás.

Historikus adatok:

A kiválasztott állomás historikus adatait vagy a térkép felső részén lévő „Historikus adatok” gombra kattintva, vagy a jobb oldalon az adott szenzor értéket mutató panel bal alsó sarkában található grafikon jelölésre kattintva érhetjük el. Alapként az utolsó 24 óra adata töltődik be.

Idő intervallum választó:

A bal felső sarokban legördülő menüből választhatjuk ki az általunk megnézni kívánt időintervallumot, mely lehet előre definiált vagy egyéni adat választás esetén a dátum választóban tudjuk megadni a kezdő és vég dátumot. Az adatsűrűség lehet 10 perces, órás, vagy napi. Az így leszűrt időintervallum adatain belül a grafikon alatt lévő csúszka segítségével szűrhetünk rövidebb időintervallumra is.

Nézet:

A grafikont és a térképet a grafikon fel le mozgatásával lehet osztott, vagy teljes grafikon nézetben is megjeleníteni.

Grafikonon megjelenő adatok:

A grafikon felett találhatóak az állomáson lévő szenzorok ikonjai, ezt legördítve jelölhető ki, hogy mely szenzor adatait akarjuk megjeleníteni. Ha egy állomáson több azonos szenzor is van (pl több talajnedvesség mérő) vagy több állomás adatait hasonlítjuk össze, akkor itt kijelölhetjük, hogy mely adatok jelenjenek meg.

A grafikon alatt található megjelenítendő értékek ki-be kapcsolhatók, ha rákattintunk az adott értékre.

A grafikonon egérrel mozogva, láthatjuk a grafikon adott pontjához tartozó értéket.

Összehasonlítás:

Lehetőség van maximum 3 meteorológiai állomás adatainak összehasonlítására. Az alapként kiválasztott állomás adatai mellé az időválasztóval egy sorban a jobb oldalon található az „Összehasonlítás” ablak, ahol legördülő menüből (ha elkezdjük begépelni az állomás nevét akkor azt adj csak fel a választó) maximum két másik állomást választhatunk, melynek az adatait össze akarjuk hasonlítani. Ebben az esetben a kiválasztott állomások adatai a szenzor adatok között kijelölhetővé válnak.

A traktorok üzemeltetése során igen fontos feladat a munkagép igényeihez beállítani a szükséges vonóerőt. A vontató képességet alapvetően határozza meg a motor teljesítmény, az adhéziós tényező és az adhéziós tömeg /a hajtott kerekekre eső tömeg és a munkagépen képződő erők eredője/. A traktor adhéziós tömegének beállítása minden esetben az üzemeltető feladata, hiszen sem a forgalmazó /KITE Zrt/, sem a gyártó /John Deere/ nem ismeri a vontatott munkagép paramétereit és a munka körülményeket. Ehhez a feladathoz nyújt segítséget a pótsúly kalkulátor.

Különböző munkagépek más-más elvárásokat támasztanak az erőgépek felé. A John Deere ajánlása alapján a traktorokat 45-55Kg/Le közé kell pót súlyozni, de nem szabad túllépni a Kezelési és Karbantartási utasításban leírt maximális össztömeget. A traktor tömegének helyes beállításával az erőgép-munkagép energetikai illesztését végezzük el. Ennek hiányában jelentős agronómiai hibákat /tavaszi talajtaposás, kerék csúszásból adódó talajszerkezet rombolás/ vétünk, illetve műszaki meghibásodásokat /erőátvitel/ és jelentős túlfogyasztást /8-12%/ fogunk tapasztalni. A kerékcsúszás /Slip/ a vontatási sebesség és a motorterhelés helyes arányán keresztül ellenőrizhetjük a pótsúlyozást.

Igen fontos, hogy a motor maximális terhelése tartósan 92% felett ne legyen amivel párhuzamosan vontatás sebessége nem lehet hosszabb ideig 6,6 Km/h alatt. A John Deere ajánlása alapján ilyen beállítások mellet a kerékcsúszás értéke 8-14% között az ideális. A hibás pótsúlyozásból adódóan ahány százalékot nő a slip annyi százalék üzemanyagot égetünk el feleslegesen.

Tavasszal a puha, sokszor nedves, megkelt talajt nem célszerű megtaposni /az egész termelési ciklust negatívan befolyásolja/. Ebben az esetben a traktor tömegét 45Kg/LE környékére kell beállítani, ami megszabja a tavaszi munkagépünk vonóerő igényét.
A vetés során szintén várhatóan elég a csökkentett pótsúlyozás, mivel a korszerű vető aggregátok jelentős hidraulikus és kardán teljesítményt igényelnek a motortól, igy a hajtott kerekekre kevesebb nyomaték jut.
A kultivátorok általában függesztett eszközök, igy igen nagy figyelmet kell fordítanunk a jármű szerelvény stabilitására. Mivel a vonóerő igény ez estben is szerényebb alkalmazhatjuk az alacsonyabb /45Kg/Le/ értéket, de a mellső-hátsó pótsúlyozás arányaira kiemelt figyelmet fordítsunk. A függesztett munkagép növeli a hátsó kerek terhelését és drasztikusan csökkentheti az első tengelyét, ami kormányzási anomáliát okozhat.
Nyár derekán kezdődnek a talajmunkák, melyek az esetek jelentős részében igen nagy vonóerőt igényelnek. A traktort célszerű ebben az esetben 55Kg/Le környékére pót súlyoznunk, figyelve a maximális tömegre, mely semmilyen formában nem léphető át.

Igen fontos, hogy az elvárt adhéziós tömeget a traktoron az első és a hátsó tengelyek között milyen arányban osztjuk szét. Hagyományos felépítésű erőgép esetében 40/60 % -os, míg csuklós derekúaknál a 55/45 % az ideális. Speciális pótsúlyozást igényel a hagyományos felépítésű hevederes járószerkezetű traktor. Semmilyen formában nem engedhető, hogy az erőgép sarkon járjon, ebben az esetben jelentősen csökken a felfekvő felület, ezáltal drasztikusan romlik az adhéziós tényező és a hevedert széttépjük. A helyes arány a hagyományos felépítésű hevederes traktor estében 60/40%, melyet front és közép súlyozással érhetünk el legkönnyebben.

A Pótsúlyozási Kalkulátor működése

A Kalkulátoron kiválasztjuk a modellezni kívánt gép osztályát, majd a kinyíló felületen megadjuk a pontos Típust. Meg kell adnunk a Sebességváltó és a Mellső híd típusát. / gépvásárlás-opciós lista/
Amennyiben a traktor fel van szerelve Mellső hidraulikával vagy Mellső TLT -vel azt is be kell jelölni, ha nincs akkor a Mellső pótsúly tartót.

Célszerű az Üzemanyag tartályt félig állásba rakni, de a végén maximális töltéssel ellenőrizzük vissza.

Az erőgép gumizását az esetleges Iker kerekkel /heveder méret/ meg kell adni. Az iker kerekezés jelentősen módosítja a traktor tömeg egyensúlyát.

A pótsúlyozás szimulálását úgy végezhetjük el, hogy különböző terheléseket rakunk a traktorra és figyeljük a Maximális terhelést a Tömeg-Motor teljesítmény arányt és az Első és Hátsó tengelyek terhelésének arányát.

Amennyiben az erőgépen további plusz terhelések /munkagépek Pl : KITE Jet tartály/ vannak a két csúszkás vezérlőn szimulálhatunk további súlyokat.
Próbáljuk a lehetőségeinkhez mérten az Útmutatóban leírtak figyelembe vételével beállítani a szükséges pótsúlyozást.

A John Deere megragadta a lehetőséget, hogy belépjen a Big Data térbe a MyJohnDeere platformon keresztül. 2012-ben a társaság számos olyan szoftverterméket indított, amely a John Deere berendezéseit összekapcsolta más gépekkel, tulajdonosokkal, üzemeltetőkkel, kereskedőkkel és mezőgazdasági tanácsadókkal. Ez a szoftver elemzi az egyes adatokat a legújabb John Deere berendezésekhez hozzáadott érzékelőkön keresztül - a hisztorikus adatokkal együtt - az időjárási és talajviszonyoktól kezdve a termésjellemzőkig. Ezt az információt megosztják a termelőkkel annak érdekében, hogy segítsék a gazdálkodókat flottájuk kezelésében, csökkentve az állásidőket, növelve a hatékonyságot, így ez által optimalizálva az üzemanyag költségeket. A fogyasztók ezen információk mindegyikét okostelefonokon, táblagépeken és számítógépeken keresztül kezelhetik, lehetővé téve az információk mindenkori elérhetőségét.


Ismerje meg a MyJohnDeere alkalmazásokat interaktívan:

A MyJohnDeere-ban kezelheti táblahatárait:

Elemezheti tábláit:

Döntések meghozatalához és a hatékonyabb üzemeltetéshez különböző statisztikák, jelentések és összegzések állnak rendelkezésre a gépek használatáról és termelékenységéről:

• Ilyen eszköz a pontos üzemóra-nyilvántartás, ami segít egyrészt a munka elszámolásban - a rendszer nyilvántartja a gép kikapcsolt - alapjárati - munkával töltött idejét – így nyomon követhetjük az aktuális gép kihasználtságát és csökkenthetjük az esetlegesen túlzott alapjárati idő miatt elpazarolt üzemanyag mennyiségét, másrészt a karbantartások előrejelzésében nyújt segítséget, így a gépállás előre tervezhetővé válik.

• 

• Fontos információt tartalmaz az üzemanyag-jelentések rendszere. Segítségével, összegezve láthatjuk az üzemanyag-adatokat, ki tudjuk számolni az üzemanyag-fogyást, ezáltal optimalizálhatjuk a készletezést, és nem utolsó sorban az üzemanyag kiszállítása is tervezhetővé válik.

• A MyJohnDeere JDLink rendszeren keresztül gyorsan információt kapunk a gépen keletkezett kritikus riasztásokról is. Ez a riasztás nagy segítséget nyújthat a tulajdonosnak a szakszerű kezelés figyelemmel kiséréséhez, ezáltal a gép élettartamának növeléséhez, míg a szakszerviz számára a diagnosztizáláshoz, akik már felkészülten érkezhetnek egy meghibásodáshoz, így a gép a lehető leghamarabb vissza tud állni a munkába.

• Mint minden telematikai rendszer a JDLink is külön figyelmet fordít a vagyonvédelemre. Lehetőség van úgynevezett virtuális kerítés beállítására mely által a rendszer azonnali figyelmeztetést küld arról, ha egy gép kilépett az engedélyezett működési területéről. A virtuális kerítés mellett lehetőség van valós idejű működési időszak riasztásának beállítására. Ez azt jelenti, hogy ha a gépet akkor indították be, amikor annak nem kellene járnia, akkor azonnal figyelmeztetést küld az üzemeltetőnek.

A John Deere folyamatosan fejleszti mezőgazdasági platformját. Vessen egy pillantást erre a videóra, amely lenyűgöző képet nyújt arról, hogy a John Deere miként látja a gazdálkodás jövőjét. Megnézem a videót!

Operatív Vízhiány-értékelő és Előrejelző Monitoring Rendszer (OVMR)

Operational Water Srarcity Assessment and Forecasting Monitoring System

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kiemelten fontosnak tartja a vízügyi ágazat klímaváltozás okozta szélsőségekre adott válaszait, ezért kidolgozta a vízhiány-monitoring és előrejelzés; a valós idejű vízkészlet-gazdálkodás; és a belvíztömeg meghatározás komplex rendszerét.
Országos léptékű hálózat fejlesztését kezdte meg 2016-ban, azzal a céllal, hogy a talajnedvesség adataira, valamint a meteorológiai alapparaméterekre támaszkodva a talajrétegekben tározott, hasznosítható vízkészletet meghatározza és előrejelzést készítsen a vízkormányzó rendszerek hatékonyabb működtetése érdekében.
A monitoring rendszer feladata az állami vízügyi vízkészlet-gazdálkodás támogatása. Nem helyettesíti a mezőgazdasági termelést segítő meteorológia hálózatokat, de az adatokat ingyenesen és korlátozás nélkül fel lehet használni az agrártevékenység támogatására is.

Az Operatív Vízhiány-értékelő és Előrejelző Monitoring Rendszer üzemeltetésének alapjául szolgálnak a kialakított vízhiánykezelő körzetek (87 db) ahol a megelőzésre törekedve lehet megtervezni és végrehajtani a vízgazdálkodási beavatkozásokat. Az aktuális állapot értékelését segíti az újonnan kifejlesztett, napi időlépésű aszályindex a HDI (Hungarian Drought Index), amely több modulból épül fel.
Cél volt egy olyan aszályindex megalkotása, amely napi szinten frissül, input adatként pedig könnyen mérhető meteorológiai alapadatokat igényel. A monitoring állomások segítségével lehetőségünk van a talajadatokat is felhasználni a számításhoz. Ez alapján a következő index változatok kerültek kifejlesztésre:


A moduláris felépítés lehetőséget ad arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a legtöbb adatot igénylő változat kerüljön kiszámításra. Így a monitoring állomások esetében lehetőségünk van a HDI komplex változatának meghatározására, azokon a területeken pedig, ahol napi talajnedvesség adatok nem állnak rendelkezésre a HDI₀ és HDI_S értékeit tudjuk meghatározni és megjeleníteni az aktuális és várható állapotokat. Az automata rendszeren gyűjtött adatok feldolgozása és megjelenítése az OVF-nél történik, a Vízjelző Szolgálat közreműködésével, a keletkezett eredmények (aktuális és előrejelzett értékek) grafikonokon és térképeken kerülnek közzétételre. Fontos kiemelni a 10 napos előrejelzés nyújtotta lehetőségeket, hiszen ezek az adatok kiválóan hasznosíthatók a vízgazdálkodásban, természetvédelemben és a mezőgazdaságban is.
A vízgazdálkodási beavatkozások hatékonyabb végrehajtását segíti a védekezési rendszer megújítása, amelynek alapja a vízhiány mértékét kifejező fokozatok kidolgozása és jogszabályba való integrációja, ezáltal a kárelhárítási tevékenység szabályozottan végezhető.

A megjelenítő felület áttekintése

A térképen megjelenő raszteres adatok az OVF (OVSZ raszterek és OHM idősorok) adataiból kerülnek kiszámításra.
A térképen megjelenő raszteres adatok (HDI₀, HDI_s, csapadék, léghőmérséklet) valamint a Vízhiány-kezelő körzet vektoros réteg az előzőleg említett adatokból kerülnek megjelenítésre az utolsó 30 + (10 előrejelzett) napra.
A grafikonok az vízhiány-kezelő rendszer adatbázisában található összes adatból dolgoznak. HDI₀ és HDI_s 1950. január 1.-től kezdve, HDI adatok 2016. augusztus 21.-től érhetők el.
Mivel jelenleg nem elegendő számú monitoring állomás alkotja a rendszert, ezért az ország területére kiegészítésre kerültek előre generált GRID koordináták, melyekre az ECAD (European Climate Assesment & Dataset) szolgáltatott hisztorikus idősor adatokat.

A PrecSoil alkalmazás a precíziós talajmintavétel áttekintésére, a táblák termőképességének, a talaj tápanyag ellátottságának, a kialakított kezelési zónáknak a megtekintésére ad lehetőséget. Emellett nyomon követhető vele a mintavevő kocsi által bejárt útvonal és a mintavételi pontok pontos helye is.

A rendszer két fő komponensből áll:

A mintavevő kocsikban lévő rendszer az adatok gyűjtésére szolgál, RTK pontosságú GPS segítségével rögzíti a talajmintavevő autó helyzetét, a bejárt útvonalat, és a lefúrási pontokat. A beépített tereptablet segítségével könnyíti a táblához való eljutást, a táblán történő navigálást. Hagyományos mintavétel esetén lehetőséget biztosít táblahatárvonal rögzítésére is. A mintákhoz vonalkóddal ellátott címkét nyomtat, ezzel is gyorsítva a munkavégzést, könnyítve a beazonosítást.

Az irodai alkalmazások az adatok kezelésében, rendszerezésében és elemzésében nyújtanak segítséget szaktanácsadóinknak, illetve partnereinknek is lehetőséget biztosítanak az adatok követésére, ellenőrzésére a precízebb döntéshozatalhoz.

Hozzáférés

Regisztrált partnereink számára érhető el a PrecSoil alkalmazás.

Működés

A kezdőképernyőn a gazdaság összes tábláját láthatjuk, ahol színek jelzik a táblák mintázásának időpontját:

• szürke a táblán nem történt mintavétel
• barna a tábla ebben az évben volt mintázva
• zöld a táblán korábban megtörtént a talajmintavétel, ami több mint egy évig érvényes
• sárga a táblán a mintavétel 1 éven belül lejár
• piros a táblán a talajmintavétel fél éven belül lejár

Alaptérkép: Az „Alaptérképek” ikonra kattintva, tetszés szerint választhatunk különböző típusú alaptérképek közül.

Az egyes táblákat kiválaszthatjuk a „Kereső” segítségével, illetve a térképen a táblára kattintással.

A kiválasztott táblán megtekinthető térképrétegeket a „Réteglista” segítségével állíthatjuk be, illetve így tudjuk megnézni az ellátottsági térképeket is.

A részletes eredmények táblázatos formában megtekinthetőek a „Kijelölés” gomb megnyomásával, majd a kívánt tábla kijelölésével. (A kijelölés művelet a „Kijelölés megszüntetése” gombra kattintva fejezhető be.)

A Tudásbázis elkészítésének és üzemeltetésének célja, hogy a KITE-ben évtizedek alatt felgyülemlett szaktudást, eredményeket egy közös platformon, ne elaprózódva (több helyen), hanem összegyűjtve strukturált módon, egy erre kifejlesztett digitális tárházban helyezzük el. A szakmai anyagok agrotechnológiai, műszaki és IT oldalról folyamatosan kerülnek feltöltésre, így biztosítva, hogy az érdeklődők naprakész információkhoz juthassanak.

A tudásanyagok egy jól áttekinthető mappastruktúrában érhetők el. A rendszer lehetővé teszi az anyagok közötti gyors keresést. A keresőmotor az adatbázisban lévő összes tudásanyagot „olvassa”, így magában a szövegben szereplő kifejezésekre is lehet keresni; ugyanakkor a rendszer lehetőséget teremt arra is, hogy az egyes anyagokhoz rendelt ún. címkék alapján végezük a keresést.

A tudásanyag jogosultsági rendszerhez kötött. A különböző jogosultsági motoroknak köszönhetően az egyes tartalmak publikusan, mások regisztrációhoz kötötten elérhetők el.

A KITE tápanyaggazdálkodási rendszerének létrehozásával teljesült az a célunk, hogy az egységnyi területre számított műtrágya-igényt a mai elvárásokhoz igazítsuk. Felesleges inputanyag-felhasználás ne történjen, a környezetterhelést a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük, de a tápanyag-ellátottság se legyen limitáló tényező a termesztés során, és mindezt az elérhető legnagyobb precizitással, a táblán belüli heterogenitást is figyelembe véve lehessen végrehajtani. A rendszer felépítése lehetővé teszi a folyamatos fejlődést, a használat, vagy a célzottan beállított kísérletek során megszerzett tapasztalatok beépítését. A program használatával a rendelkezésünkre álló információkból rendkívül egyszerűen mégis a fentebb megfogalmazott célokat figyelembe véve a manapság elérhető legprecízebb tápanyagutánpótlási szaktanácsadást tudjuk elkészíteni.

Működés
A tápanyagutánpótlási szaktanácsadás elkészítése során felhasználjuk a tábláról készült KITÉrképet, amely a terület termőképességét, heterogenitását mutatja meg. Az akkreditált laboratóriumokból érkező, precíziós talajmintavételezésből származó talajminta eredményeket rendszerünk automatikusan társítja a vizsgált táblarészekhez, így megállapíthatók a fennálló terméslimitáló tényezők.



A termőképességből fakadó lehetőségeket és a kiértékelt talajvizsgálati eredményeket felhasználva programunk differenciáltan meghatározza a kijuttatandó nitrogén, foszfor, kálium és kalcium-karbonát mennyiségeket az adott táblarészre.



A meghatározott differenciált hatóanyag szükségleteket a kiválasztott műtrágyaféleség formájában, az elkészülő előírási térképek alapján az általunk támogatott műszaki eszközrendszer segítségével nagy pontossággal, kiváló minőségben tudjuk kijuttatni. A Kitáp alkalmazás használatával ténylegesen megvalósítható a precíziós tápanyaggazdálkodás.

A PrecSat alkalmazás egy speciális űrfelvétel böngésző, ahol a felhasználók megtekinthetik a NASA Landsat8 műholdja által készített felvételeket a bolygónk teljes földfelszínén. A Landsat űrfelvételek a földfelszín elemzését a látható és az emberi szám számára láthatatlan spektrumokban végzik. Ezeknek a különböző spektrális csatornáknak a kombinálásával a földfelszín folyamatos változása követhető nyomon, megismerhető bolygónk geológiája, a vegetáció alakulása, a mezőgazdasági területek, valamint a városok, illetve a városi környezet tér- és időbeli változása. Az elmúlt közel 50 évben, 16 naponta, több mint 4 millió űrfelvétel készült el egy-egy helyszín fölött. A PrecSat alkalmazás lehetővé teszi, hogy a hisztorikus módon elemezzük a földfelszín változásait.
Az alkalmazásban különböző ikonok segítik az egyes nézetek megjelenítését, amely az egyes spektrális csatornák kombinálása és különböző számított ún. vegetációs indexek megjelenítését teszi lehetővé.



További információért a Landsat küldetésekrőlről látogassa meg a https://landsat.usgs.gov oldalt. További információért az ESRI képalkotó rendszeréről látogassa meg a http://www.esri.com/imagery oldalt. A Landsat Explorerhez hasonló alkalmazás létrehozásához látogassa meg a http://developers.arcgis.com oldalt.


Megjelenítő: A megjelenítő ikon különböző vizualizációs megjelenítési módokat (mezőgazdaság, természetes szín, színezett infravörös, rövidhullámú infravörös, geológia, batimetrikus, pankromatikus, vegetációs index, nedvesség index, talajhoz igazított vegetációs index, víz index, égési index, urban index, egyedi sávok, egyedi index, csak alaptérkép) teszt lehetővé a felhasználó számára.



Mezőgazdaság: Ez a sávkombináció (6,5,2) mezőgazdasági területek vizsgálatára alkalmas. Ebben a sávkombinációban az élénk növényzet világoszöldnek, az egészséges növényzet sötétebb zöldnek, míg a stresszes növényzet tompazöldnek látszik. A tűlevelű erdők sötét, gazdagzöldnek, míg a lombhullató erdők világoszöldként jelennek meg. A ritka vegetációval rendelkező, illetve kopár területek barna és lila színűek.

Természetes szín: Ez a sávkombináció (4,3,2) közelíti az emberi szem spektrális tartományát, és a 15 m-es pankromatikus sáv segítségével lett élesítve. Itt a 30m-es természetes színű képeket a 15 m-es pankromatikus élesítés használatával állítottuk össze a jobb képfelbontás elérése érdekében. Ez a Landsat sávkombináció jól alkalmazható mind a földi, mind a víz alatti jellemzők széles körű elemzésére, valamint urbánus területek vizsgálatára. Ez a természetes szín összeállítás közelíti az emberi szem által látható tartományt, és ezért ezek a képek hasonlítanak ahhoz, amit egy normális fényképen látnánk. A természetes színű képek jellemzően alacsony kontraszttal rendelkeznek és kissé homályosak. Ez azért van, mert a kék fény érzékenyebb, mint a többi sávszélesség a légkörben történő szétszóródásra. Ennek ellenére tiszta vízben mélyebbre hatol, mint a többi sáv, és jól alkalmazható mélyvízi jellemzők vizsgálatára. Az egészséges vegetáció zöld, a közelmúltban takarított földek nagyon világosak, a beteg növényzet barna és sárga, az utak szürkék, a partvonalak pedig fehérek.

Színezett infravörös: Ez a sávkombináció (5,4,3) a hagyományos hamisszínes infravörös fotográfiához hasonló eredményt ad. A hamisszínes infravörös fotográfia közel infravörös (NIR) sávot ad, míg a látható kéket elhagyja. A vegetáció a NIR sávban kimagaslóan reflektív a klorofill miatt. A NIR kompozit élénken mutatja a növényzetet a vörös különböző árnyalataiban. Az urbánus területek ciánkékek, a talajok sötét és világosbarna között változnak. A tűlevelű fák sötétebbnek látszódnak, mint a kemény fák. A mélyvörös árnyalatok általában szélesebb leveleket és/vagy egészségesebb vegetációt jelentenek, míg a világosabb vörös a füves, illetve kopárabb területeket mutatnak. A víz nagyon sötétnek látszik a látható piros és IR-sávok abszorpciója miatt.

Rövidhullámú infravörös: Ez a sávkombináció (7,6,4) hasznos a növényzet egészségének és stressz-szintjének vizsgálatára, változás észlelésre, bolygatott talajok, talaj típusok tanulmányozására, illetve álcázás felismerésére. Ez a sávkombináció a hamisszínes infravörös fotográfiához hasonló, amely közel infravörös (NIR) sávot ad és a látható kék tartományát elhagyja. A vegetáció a NIR sávban kimagaslóan reflektív a klorofill miatt, és egy NIR kompozit élénken mutatja a növényzetet a vörös különböző árnyalataiban. Az urbánus területek ciánkékek, a talajok sötét és világosbarna között változnak. A jég, hó, illetve felhők fehér vagy világos cián színűek. A tűlevelű fák sötétebbnek látszódnak, mint a kemény fák. A mélyvörös árnyalatok általában szélesebb leveleket és/vagy egészségesebb vegetációt jelentenek, míg a világosabb vörös a füves, illetve kopárabb területeket mutatja. A víz nagyon sötétnek látszik a látható piros és IR-sávok abszorpciója miatt.

Geológia: Ez a nézet a geológiai jellemzőket hangsúlyozza.

Batimetrikus: Ez a sávkombináció (4,3,1) maximalizálja a fény tiszta vízbe való behatolását, és egy természeteshez közeli képet mutat a földfelszínről. Ez a 1-es és 2-es sáv képes a tiszta, nap által megvilágított vízen áthatolni körülbelül 30 méteres mélységig, és objektumokat azonosítani azok típusától és színétől, valamint a vízmélységtől függően. Alkalmas vízben lebegtetett üledék számszerűsítésére, üledékszállítási útvonalak térképezésére és kotrómunkálatok támogatására.

Pankromatikus: Nagyobb részletgazdagságot biztosító, egyetlen spektrális tartományban készült fekete-fehér felvétel.

Vegetációs index: A Vegetációs Index a Föld növényzetének élénkségét méri és monitorozza például a növények növekedését, a vegetációs takarót, illetve a biomassza-termelést. A Vegetációs Index az elektromágneses spektrum látható és közeli infravörös régióinak összeállítása. Ez a képszolgáltatás egy a barnától a zöldig terjedő színskálával lett színezve. Az NDVI alacsony értékei (0,1 és az az alatti értékek, amelyek világosbarnának jelennek meg) a kopár köves, homokos, vagy havas területeket jelentik. A közepes értékek (0,2 és 0,3 között, világoszöldek), ezek a cserjék és gyepek. A magas értékek (0,6 és 0,9 között, sötétzölddel) mérsékelt és trópusi esőerdőket mutatnak.

Nedvesség index: A Normalizált Különbség Nedvességtartalom Indexe a növényzet nedvességtartalmát értékeli. A vizes élőhelyek és más magas nedvességtartalmú területek kék színnel jelennek meg, míg a sivatagok a bézstől a barnáig terjednek.


Idősáv választó: Az egyes dátumok közötti választás teszi lehetővé az űrfelvételek megjelenítését és összehasonlítását. Az idősáv választóban egy vagy két időpont választható ki, miközben a felvétel felhőborítottság, valamint az adott évszak is beállítható.


Táblakereső: A táblakereső funkció lehetővé teszi, hogy az adott jogosultsággal rendelkező gazdálkodó a törzsadatként értelmezendő táblakontúrjait megjelenítse az űrfelvételek alatt. Amennyiben nem kerül kiválasztásra egyetlen táblakontúr sem, a megjelenítő felület, az összehasonlítást biztosító és az elemző felület maradéktalanul működik.



Interaktív összehasonlító: Az idősávválasztó ikon segítségével, ha két felvételezési időpontot kiválasztottunk, akkor egy csúszka vízszintes mozgatásával a két statikus felvétel megtekinthető lesz. Amennyiben csak egy időpontot válaszunk ki, úgy egy ESRI alaptérkép jelenik meg, amin a képcsúsztatást elvégezhetjük. Az alaptérkép változtatható ( ), egy Alaptérkép galéria gomb segítségével. A megjelenítő ikon ( ) segítségével természetesen kiválasztható a vizualizációt segítő megjelenítési mód.



Maszk: A maszk funkció lehetővé teszi, hogy egy terület (szabályos, vagy szabálytalan) kijelölését követően, az adott kiválasztott időpontban hogyan alakul a vegetációs aktivitás (a növényzet kondíciója). Amennyiben nem határolunk le területet, úgy a maszkolás eredménye a teljes műhold csempére lesz érvényes. Ez a mutatószám több különböző – a megjelenítő ikon alatt bemutatott – spektrális index formájában is lekérdezhető. A főcsúszka segítségével beállítható maszk mértéke (pl. az NDVI>0,35 feletti értékek kimaszkolása). A paraméterek beállítását követően a rendszer automatikusan kiszámolja a kritériumoknak megfelelő lefedett területet. Az egyes ikonok alatti funkciók kombinálhatók, pl. a megtehetjük, hogy nem az adott űrfelvételen jelenítjük meg a kritériumoknak megfelelő területet, hanem az alaptérkép valamelyikén.



Számszerűsített összehasonlító: A számszerűsített összehasonlító segítségével két időpont közötti változást lehet számszerűsíteni. Mielőtt kiszámítaná a változást, ki kell választania az első és másodlagos dátumot. Használja az időcsúszkát egy korábbi dátum kiválasztásához, és kattintson az „Állítsa be az aktuális réteget másodlagos rétegként” gombra. Ezután válasszon ki egy későbbi dátumot majd használja az „Észlelés módosítása” eszközt, hogy összehasonlítsa őket. A rendszer képes készíteni különbség képet, különbség maszkot és küszöbérték meghatározása után ún. küszöbmaszkot is, melyek segítségével kiszámolja, hogy a két időpont között hogyan változott a vegetáció.



Pixel szintű elemző: Az űrfelvételek képpontokból (pixelekből vagy raszterekből) épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy a PrecSat böngészőben használt egyes Landsat8 spektrális sávok (1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os, 7-es, 9-es) csempéinek pixelmérete 30 m (a pankromatikus 8-as sáv geometriai felbontás 15 m). Ez azt jelenti, hogy egy pixel az egy 30x30 m-es (a pankromatikus sáv esetén 15x15 m-es) területet fed le. A pixel szintű elemző segítségével egy-egy raszterre kattintva tekinthetjük meg az adott képpont spektrális tulajdonságait, az egyes hullámhossztartományokban mért spektrális görbéjét. Ezt a görbét összehasonlíthatjuk más referenciagörbékkel (pl. buja vegetáció – „Lush grass”), melyből hozzávetőleges információt kaphatunk a táblán lévő kultúrnövény fejlettségéről. Az adott pixelre kattintva további kiegészítő információkat kaphatunk az adott műholdkép készítésének körülményeiről (felhőborítottság, napmagasság, nap azimut).



A pixel szintű elemzőben helyt kapott egy „Scatter plot” funkció is (spektrális pontfelhő diagram), amely egy olyan 2D-s szóródási diagramm, ami a spektrális gyakoriságokat egy koordinátarendszerben mutatja. A koordinátarendszerben lehetőség van a pontfelhő egyes területeinek kijelölésére, amely egy leszűrést jelent a térképen. Nyolc spektrális sáv (coastal, kék, zöld, vörös, NIR, SWIR1, SWIR2, cirrus) koordinátarendszerben való ábrázolása számos spektrális alapú lekérdezési lehetőséget biztosít a felhasználó számára.

A PrecSat Pro alkalmazás egy speciális űrfelvétel böngésző, ahol a felhasználók megtekinthetik a Coppernicus Sentinel-2 műholdjai által készített felvételeket a bolygónk teljes földfelszínén. A Sentinel-2 űrfelvételek a földfelszín elemzését a látható és az emberi szám számára láthatatlan spektrumokban végzik. Ezeknek a különböző spektrális csatornáknak a kombinálásával a földfelszín folyamatos változása követhető nyomon, megismerhető bolygónk geológiája, a vegetáció alakulása, a mezőgazdasági területek, valamint a városok, illetve a városi környezet tér- és időbeli változása. Jelenleg a két Sentinel-2 műhold (Sentinel-2A és Sentinel-2B) biztosítja a nagy felbontású műholdképek elkészítését. A műholdak konstellációjának köszönhetően kb. 5 napos visszatérési idő mellett készülnek el a felvételek. Az első Sentinel-2 műholdat 2015-ben, a másodikak 2017-ben bocsátották fel, ugyanakkor az Európai Űrügynökség (ESA) további két műholdat tervez földkörüli pályára állítani. A PrecSat alkalmazás lehetővé teszi, hogy a hisztorikus módon elemezzük a földfelszín változásait. Az alkalmazásban különböző ikonok segítik az egyes nézetek megjelenítését, amely az egyes spektrális csatornák kombinálása és különböző számított ún. vegetációs indexek megjelenítését teszi lehetővé.

További információért az Esri képalkotó rendszeréről látogassa meg a http://www.esri.com/imagery oldalt. A Sentinel Explorerhez hasonló alkalmazás létrehozásához látogassa meg a http://developers.arcgis.com oldalt. További információért látogassa meg a http://developers.arcgis.com. oldalt.

Megjelenítő: A megjelenítő ikon különböző vizualizációs megjelenítési módokat (mezőgazdaság, természetes szín, színezett infravörös, rövidhullámú infravörös, geológia, batimetrikus, pankromatikus, vegetációs index, nedvesség index, talajhoz igazított vegetációs index, víz index, égési index, urban index, egyedi sávok, egyedi index, csak alaptérkép) teszt lehetővé a felhasználó számára.


Természetes színek: Természetes színek a vörös, a zöld és kék (4, 3, 2) sávok kombinációjával. Automatikus kontraszt beállítás az aktuális nézet alapján.


Mezőgazdaság: A rövidhullámú infravörös (1), a közeli infravörös és a kék (11, 8, 2) sávok kombinációja. Automatikus kontraszt beállítás az aktuális nézet alapján. Az egészséges növényzetet az élénk zöld, a stresszhatásnak kitett növényzet a fakó zöld, a kopár területeket a barna jelöli.


Színes infravörös: A közeli infravörös, a vörös és a zöld (8, 4, 3) sávok kombinációja. Automatikus kontraszt beállítás az aktuális nézet alapján. Az egészséges növényzet élénk vörösen, a stresszhatásnak kitett növényzet fakó vörösen jelenik meg.


Rövidhullámú infravörös: A rövidhullámú infravörös (2), a rövidhullámú infravörös (1) és vörös (12, 11, 4) sávok kombinációja. Automatikus kontraszt beállítás az aktuális nézet alapján.


Geológia: A rövidhullámú infravörös (2), a rövidhullámú infravörös (1) és a kék (12, 11, 2) sávok kombinációja. Automatikus kontraszt beállítás az aktuális nézet alapján. Az egészséges növényzetet az élénk zöld, a stresszhatásnak kitett növényzet a fakó zöld, a kopár területeket a barna jelöli.


Batimetrikus: A vörös, a zöld és parti kék / aeroszol sávok kombinációja (4, 3, 1). Automatikus kontraszt beállítás az aktuális nézet alapján. Ideális víztestek mélységének térképezéséhez.


Normalizált vegetációs index: A Vegetációs Index a Föld növényzetének élénkségét méri és monitorozza például a növények növekedését, a vegetációs takarót, illetve a biomassza-termelést. A Vegetációs Index az elektromágneses spektrum látható és közeli infravörös régióinak összeállítása. Ez a képszolgáltatás egy a barnától a zöldig terjedő színskálával lett színezve. Az NDVI alacsony értékei (0,1 és az az alatti értékek, amelyek világosbarnának jelennek meg) a kopár köves, homokos, vagy havas területeket jelentik. A közepes értékek (0,2 és 0,3 között, világoszöldek), ezek a cserjék és gyepek. A magas értékek (0,6 és 0,9 között, sötétzölddel) mérsékelt és trópusi esőerdőket mutatnak.


Normalizált égési arány: Felégett földterületek azonosításához alkalmas index. Kiemeli az 200 hektárnál nagyobb, leégett területeket. Az égés ökoszisztémára gyakorolt hatásának mértéke úgy határozható meg, hogy az égés után készült index-értéket kivonjuk az égés előtt készült index-értékből. Számítása: (Sáv8)-(Sáv12)/(Sáv8)+(Sáv12).


Normalizált beépítettségi index: Alkalmas beépített területek észlelésére, ahol a reflektancia nagyobb a rövidhullámú infravörös tartományban, mint a közeli infravörösben. Alkalmas vízgyűjtő területek lefolyásának modellezésére, a beépített területek változásának nyomonkövetésére és területrendezés tervezéséhez. Számítása a következő módon történik: (Sáv12)-(Sáv8)/(Sáv12)+(Sáv8).


Normalizált vegetációs index – nyers: Normalizált vegetációs index. Számítása a következő módon történik: (Sáv8-Sáv4)/(Sáv8+Sáv4).


Normalizált vegetációs index, csak vörös éllel – nyers: Ideális nagy spektrális felbontású felvételek, pl. hiperspektrális képek elemzésére. Ez az index a szélessávú, normalizált vegetációs Index módosított változata, melytől a vörösél sáv használatában különbözik - ezzel mellőzi az elnyelődés és visszaverődés fő csúcsait. Ez az index a vörösélre támaszkodik a lombtömeg, az aljnövényzetig bejutó fénymennyiség, vagy a lombkárosodás apró változásainak detektálásához. Alkalmazható – többek között – a precíziós mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vagy a vegetációt érő zavar kimutatására.


Normalizált vegetációs index, vörös éllel – nyers: Más néven normalizált vörösél index. Magas klorofill tartalmú, szezon közepi–szezon végi termények esetében ez az index alkalmasabb a növényzet állapotának nyomon követésére, mint a normalizált vegetációs index, mert a vörösél kisebb valószínűséggel nyelődik el a lombozatban. Intenzív mezőgazdaságban is jobban alkalmazható, mint a normalizált vegetációs index, mert az gyakran veszít érzékenységéből, ha a növényzet levelesedése, vagy klorofíl tartalma elér egy kritikus szintet. Számítása: közeli infravörös (8-as sáv) – vörösél (5-ös sáv) / közeli infravörös (8-as sáv) + vörösél (5-ös sáv).


Vegetációs index: Normalizált nedvesség index, speciális színkulccsal. A vizes élőhelyeket és a nedves területek a kék, a száraz területeket a sötét sárga és a barna reprezentálja.


Normalizált vízindex – nyers: Víztestek térképezésre alkalmas. A víztestek erősen elnyelik a sugárzást a látható fénytől az infravörös tartományig terjedően, miközben a kisugárzás ugyanitt elhanyagolható. Ezen a jelenségen alapul az index, zöld és a közeli infravörös sávok kombinációjával. A legtöbb esetben korrekt információkat szolgáltat a terület vízkészletéről. Az index hibája, hogy a beépített területek megzavarhatják, így egyes felvételeken túlbecsüli a vízfelszínek kiterjedését. A zöld (3-as sáv) - közeli infravörös (8-as sáv) / zöld (3-as sáv) + közeli infravörös (8-as sáv) sávok képletével írható fel.


Normalizált vízindex, vörös éllel – nyers: Számítása: zöld (3-as sáv) – vegetációs vörösél (5-ös sáv) / zöld (3-as sáv) + vegetációs vörösél (5-ös sáv).


Idősáv választó: Az egyes dátumok közötti választás teszi lehetővé az űrfelvételek megjelenítését és összehasonlítását. Az idősáv választóban egy vagy két időpont választható ki, miközben a felvétel felhőborítottság, valamint az adott évszak is beállítható. A PrecSat Pro alkalmazás idősáv választó funkciójában a „Teljes hozzáférés” gombra kattintva a speciális jogosultsággal bíró partnerek közel másfél év műholdfelvételei lesznek elérhetők nagy időbeli felbontásban.



Táblakereső: A táblakereső funkció lehetővé teszi, hogy az adott jogosultsággal rendelkező gazdálkodó a törzsadatként értelmezendő táblakontúrjait megjelenítse az űrfelvételek alatt. Amennyiben nem kerül kiválasztásra egyetlen táblakontúr sem, a megjelenítő felület, az összehasonlítást biztosító és az elemző felület maradéktalanul működik.



Interaktív összehasonlító: Az idősávválasztó ikon segítségével, ha két felvételezési időpontot kiválasztottunk, akkor egy csúszka vízszintes mozgatásával a két statikus felvétel megtekinthető lesz. Amennyiben csak egy időpontot válaszunk ki, úgy egy ESRI alaptérkép jelenik meg, amin a képcsúsztatást elvégezhetjük. Az alaptérkép változtatható ( ), egy Alaptérkép galéria gomb segítségével. A megjelenítő ikon ( ) segítségével természetesen kiválasztható a vizualizációt segítő megjelenítési mód.



Maszk: A maszk funkció lehetővé teszi, hogy egy terület (szabályos, vagy szabálytalan) kijelölését követően, az adott kiválasztott időpontban hogyan alakul a vegetációs aktivitás (a növényzet kondíciója). Amennyiben nem határolunk le területet, úgy a maszkolás eredménye a teljes műhold csempére lesz érvényes. Ez a mutatószám több különböző – a megjelenítő ikon alatt bemutatott – spektrális index formájában is lekérdezhető. A főcsúszka segítségével beállítható maszk mértéke (pl. az NDVI>0,35 feletti értékek kimaszkolása). A paraméterek beállítását követően a rendszer automatikusan kiszámolja a kritériumoknak megfelelő lefedett területet. Az egyes ikonok alatti funkciók kombinálhatók, pl. a megtehetjük, hogy nem az adott űrfelvételen jelenítjük meg a kritériumoknak megfelelő területet, hanem az alaptérkép valamelyikén.



Számszerűsített összehasonlító: A számszerűsített összehasonlító segítségével két időpont közötti változást lehet számszerűsíteni. Mielőtt kiszámítaná a változást, ki kell választania az első és másodlagos dátumot. Használja az időcsúszkát egy korábbi dátum kiválasztásához, és kattintson az „Állítsa be az aktuális réteget másodlagos rétegként” gombra. Ezután válasszon ki egy későbbi dátumot majd használja az „Észlelés módosítása” eszközt, hogy összehasonlítsa őket. A rendszer képes készíteni különbség képet, különbség maszkot és küszöbérték meghatározása után ún. küszöbmaszkot is, melyek segítségével kiszámolja, hogy a két időpont között hogyan változott a vegetáció.



Pixel szintű elemző: Az űrfelvételek képpontokból (pixelekből vagy raszterekből) épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy a PrecSat Pro böngészőben használt egyes Sentinel-2 spektrális sávok (2-es, 3-as, 4-es, 8-as) csempéinek pixelmérete 10 m. Ez azt jelenti, hogy egy pixel az egy 10x10 m-es területet fed le. A pixel szintű elemző segítségével egy-egy raszterre kattintva tekinthetjük meg az adott képpont spektrális tulajdonságait, az egyes hullámhossztartományokban mért spektrális görbéjét. Ezt a görbét összehasonlíthatjuk más referenciagörbékkel (pl. buja vegetáció – „Lush grass”), melyből hozzávetőleges információt kaphatunk a táblán lévő kultúrnövény fejlettségéről. Az adott pixelre kattintva további kiegészítő információkat kaphatunk az adott műholdkép készítésének körülményeiről (felhőborítottság, napmagasság, nap azimut).



A pixel szintű elemzőben helyt kapott egy „Scatter plot” funkció is (spektrális pontfelhő diagram), amely egy olyan 2D-s szóródási diagramm, ami a spektrális gyakoriságokat egy koordinátarendszerben mutatja. A koordinátarendszerben lehetőség van a pontfelhő egyes területeinek kijelölésére, amely egy leszűrést jelent a térképen. Tizenhárom spektrális sáv (coastal, kék, zöld, vörös, red edge_1, red edge_2, red edge_3, NIR, narrow NIR, water vapor, cirrus, SWIR_1, SWIR_2) koordinátarendszerben való ábrázolása számos spektrális alapú lekérdezési lehetőséget biztosít a felhasználó számára.

A PrecSat Extra alkalmazás a KITE Zrt. saját fejlesztésű űrfelvétel böngészője, melynek célja, hogy egy adott gazdaság tábláin a növényállomány fenológiáját tudjuk nyomon követni, illetve a vegetációban bekövetkezett változásokat tudjuk elemezni.

A PrecSat Extra a PrecSat és PrecSat Pro appokban használt Landsat8, illetve Sentinel-2 űrfelvételeket 2016-ig visszamenőleg tartalmazza. Az űrfelvételek egy általunk fejlesztett letöltő robotnak köszönhetően automatikusan töltődnek le szervereinkre, majd egy – a KITE által létrehozott – modell segítségével elkészülnek az NDVI felvételek. Ezt követően – egy szintén saját fejlesztésű rendszerrel – automatikus módon elvégezzük a felhődetektálást, így jelezve, illetve kiszűrve a felhasználó számára a – vegetációelemzés szempontjából – használhatatlan felvételeket. Az alkalmazás egyik nagy előnye (összehasonlítva a PrecSat és PrecSat Pro-val), hogy nincs korlát az űrfelvételek kiválasztásának tekintetében, ugyanakkor letisztultabb böngészési- és elemzőfelülettel rendelkezik.

Bejelentkezve a PGR fiókunkba, a PrecSat Extra ikonjára kattintva megnyílik maga az alkalmazás, a táblakeresővel és az adott jogosultsághoz kötött táblák kontúrjaival.

PrecSat Extra alkalmazás nyitófelülete

Az adott tábla kiválasztását követően a rendszer automatikusan a területre nagyít rá. Hasonlóan a PGR térképes alkalmazásaihoz (PrecMet, PrecSat és PrecSat Pro, RTK Assistant), alaptérkép választására van lehetőség, mellyel a jobb vizualizációs lehetőségek válnak elérhetővé. A táblára való kattintást követően az app összegzi az cégcsoport-, gazdaság- és táblainformációkat, emellett megjelenik egy NDVI ikon, melyre rákattintva kezdetét veheti a vegetációelemzés. Amennyiben készült korábban termőképességi térkép (KITErkép) az adott tábláról, úgy ezt a réteget be lehet kapcsolni. A KITErkép-et a KITE precíziós szaktanácsadói készítik el térinformatikai és geostatisztikai modellek segítségével, elsősorban idősoros űrfelvételek, valamint monitoradatokból származó domborzati és tisztított hozamadatok felhasználásával. Vegetációelemzés szempontjából a KITErkép-ek segítséget nyújtanak a tábla heterogenitásának feltérképezésében, így ­– sokéves biomasszaadatok alapján – az átlagostól (~100-as termőképességi érték) jobb és átlag alatt teljesítő területek is pontosan lehatárolhatók. A KITErkép réteg és az ahhoz kapcsolódó jelmagyarázat ki- és bekapcsolása bármikor szabadon megtehető.

Termőképességi információk betöltése aPrecSat Extra-ba

Ezt követően a Sentinel vagy a Landsat gombra kattintva történik meg NDVI felvételek kilistázása. Első lépésként az évet szükséges kiválasztani, majd a felvétel napját. Ezt követően bekapcsolhatjuk az NDVI felvételt és az RGB kompozitot (valós színes felvétel); abban az esetekben pedig, ha felhő vagy felhőárnyék érinti a táblát, akkor a felhőátfedés réteg is megjelenik és ki- és bekapcsolhatóvá válik. Mivel a felhődetektáló modell globális szinten nem ad 100%-os eredményt, ezért érdemes az RGB rasztert is bekapcsolni és megbizonyosodni a felhőmaszk eredményének helyességéről.

NDVI felvételek kiválasztása

Miután kiválasztottuk a két időpontot, amelyek különbségét 10x10 (Sentinel űrfelvételek esetén), vagy 30x30 m-es (Landsat űrfelvételek esetén) raszterenként szeretnénk megvizsgálni, az „NDVI különbségszámítás” gombra kattintva, néhány másodperc elteltével kiszámításra kerül a különbségtérkép, ahol százalékos formában lesznek láthatóak az eredmények. Ez azt jelenti, hogy pontosan megtudhatjuk, hogy az elsőnek kiválasztott felvétel és a második felvétel között milyen irányú (pozitív vagy negatív) és milyen mértékű volt a változás. Ha az adott pixelre kattintunk, a különbség értéke számszerűen is megjelenik. A különbségtérkép a táblahatáron kívüli 30 m-es zónában is végez számításokat.

Két időpont NDVI felvételének különbségtérképe

A felső menüsorban helyet kapott egy „Infó” gomb, amely a kiválasztott NDVI térképek és/vagy kiszámított különbségtérképek megjelenítését teszi lehetővé. Vagyis, ha alaptérképet választunk (pl. távérzékelt felvételről úthálózat térképre – OpenStreetMap – váltunk), akkor a korábban kiválasztott raszteres rétegek (NDVI felvétel(ek), illetve különbségtérkép) nem tűnnek el, hanem az „Infó” gombbal visszahozhatók.

Az applikáció segítségével egy adott táblán nyomon tudjuk követni a változásokat; pontosan lehatárolhatók lesznek az agrotechnológiai hibák, illetve a talaj heterogenitásából adódó foltok, amelyet visszatükröz a növényi biomassza; ezen kívül a jégkár, vadkár hatása is hatékony módon érzékelhető.

További információkért keresse PGR szaktanácsadóinkat és tekintse meg a fenti videót!

 

Napi gépüzemeltetési jelentés

A napi gépüzemeltetési jelentés alkalmas az erőgép napi munkájának elemzésére, illetve munkafegyelmi és vagyonvédelmi feladatok segítésére.

Az adatcsomagban az azonosításhoz megtalálhatóak a gép, a tulajdonos és az adott nap adatai. További információkat kapunk az előző napon teljesített üzemóráról az elfogyasztott üzemanyagról a meghibásodásokról és a DPF kiégetésekről.

A jelentésben az erőgép mozgásáról tájékozódhatunk. A gép munkáját óránkénti bontásban a gépterheltségi diagramon láthatjuk, valamint az ehhez tartozó hajtóanyag fogyasztást elemezhetjük. Az üzemanyag tartály töltöttségi szintjét az utolsó táblázatban ellenőrizhetjük.

A Napi jelentés fontos információkat ad az erő és munkagép energetikai összhangjáról és az önjáró erőgépek finom beszabályozásáról.
Az előzőekben leírtakhoz hasonlóan a jelentés fejléce tartalmazza az azonosítási, üzemóra és üzemanyag fogyasztási adatokat.

A kombájn esetében nyomon követhetjük a betakarítási sebességet és a hozzá tartozó motor terhelést.
Információt kapunk a cséplési hézag beállításáról és a cséplési fordulatszámról ezzel is biztosítva, hogy a kombájn a lehető legideálisabb beállítással a legjobb minőségben végezhesse el az aratást.
Fontos, hogy az arató-cséplő gépek beállítása minden estben kövesse a változó agronómiai viszonyokat.

Az önjáró permetezők esetében igen fontos a munkasebesség és a permetezési nyomás optimális /max. 5 bar/ megválasztása a permetezőfúvókák teljesítményének ismeretében. További segítség a jó minőségű munkavégzéshez az AutoTrack alkalmazása.
Fontos üzemeltetési információ elemezhető az önjáró permetezők kiszolgálásáról, munkájuk szervezéséről a permetezési idő és az utazási idők táblázatban.

Alkalmas a gépenkénti üzemóra különbségek megfigyelésére / munkaszervezés, gépkapacitás optimalizálás / és a felhasznált üzemanyag optimalizálására.

Megtaláljuk benne összesítve, számszerűsített formában az adott hónapban - napi és gépenkénti bontásban - teljesített üzemórát és a hozzá tartozó üzemanyag fogyasztást, a gépkihasználtságot, valamint információt kapunk az adott időszakban történt kipufogó-szűrő tisztításokról és hiba riasztásokról.

Az adatcsomag egy-egy szezon munka elemzésére alkalmas, így maximális időtartama általában 30 nap. Amennyiben a vizsgált időszakban a traktor munkagépet vált, vagy a kombájn növényt az elemzés hibás lehet.
Az adatok a Napi jelentésekből érkeznek, így a jelentés felépítése is hasonló.
Az első részben megtaláljuk az erőgép azonosítását, az adott időszakban teljesített üzemórát a hozzá tartozó hajtóanyag fogyasztással, a hibaüzenetekkel és a DPF kiégetésekről kaphatunk információt. Ugyan itt találunk adatokat az adott időszakban érintett helyekről.
A következő részben a gépkihasználtságot elemezhetjük. Először az összesített adatokat láthatjuk, majd ugyanezt napi bontásban. A traktorok és az önjáró permetezők esetében hármas osztásban /önjáró permetezőknél az üresjáratban technológiai idő is van/, míg a kombájnoknál nyolc különböző időosztásban tekinthetjük meg az adatokat. Igen fontos, hogy a nagy értékű erőgépek megfelelően legyenek kihasználva. Képet kaphatunk a munkaszervezésről a munkafegyelemről és az egymásra épülő munkafolyamatokról.
Igen fontos az üzemanyag fogyasztás elemzése, melyhez a következő információs csomag ad segítséget, összesítve és napi bontásban.
Végül a típusfüggő speciális beállítási adatokról találhatunk táblázatokat, melyet az AutoTrac adatcsomag egészít ki.

Károsító előrejelzés alkalmazás

Az alkalmazás célja, hogy segítséget nyújtson a gazdák, szaktanácsadók részére a növényvédelmi a védekezések optimális időzítéséhez.

Az alkalmazás által nyújtott információ a károsítók hőösszegszámítási modelljeinek, csapdázási eredményeinek és a meteorológia állomások által mért adatok összefüggésein alapul. A károsító hőösszegmodellekhez az adatokat a KITE saját fejlesztésű meteorológiai állomásai és együttműködés keretében az Országos Vízügyi Főigazgatóság meteorológiai hálózata biztosítja. A meteorológiai hálózat közel 150 meteorológiai állomásból áll, ami biztosítja a területileg differenciált adatgyűjtést, ami az előrejelzések pontosságát, megbízhatóságát biztosítja. Az alkalmazás által kiadott riasztási fokozatok a termelő számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy időben fel tudjon készülni és a kezelést optimális időben el tudja végezni, ami nagymértékben hozzájárul a sikeréhez.

Az előrejelzés a négy nagy szántóföldi kultúra (őszi búza, kukorica, napraforgó, repce) legjelentősebb károsítóira készül, ami folyamatosan frissül.

Hozzáférés:

Regisztráció nélkül a felhasználók a négy jelentős szántóföldi kultúra legjelentősebb károsítóiról kapnak tájékoztatás, az országos a csapda fogások, illetve az országos átlaghőmérséklet alapján készített hőösszeg modell adatai alapján, illetve javaslatot a védekezésre használható növényvédő szerre.

Regisztrált partnerek szintén a négy szántóföldi kultúra gazdaságilag jelentős károsítóiról a területhez legközelebbi meteorológiai állomás kiválasztásával a helyi meteorológiai adatok alapján készült hősszeg modell adatai, valamint a legközelebbi csapda fogási eredményei alapján tájékozódhatnak. A felület lehetőséget ad a részletesebb riasztási fokozatok mellett az adott károsító életmódjának, leírásának a részletes megismerésére a károsító lexikonba való belépéssel. Továbbá a felhasználónak lehetőséget biztosít a növényvédőszer adatbázis használatára, mely segítségével ki tudja választani a számára megfelelő készítményt.

Működés:

Külső regisztráció nélküli felület:

A felület megnyitását követően az adott kultúra főbb károsítói mellett megjelenik a fertőzés veszélyre utaló jelzés (gyenge, közepes, erős), ha nincs fertőzés minden karika üres. Amennyiben jelzés található a faj neve mellett gyenge fertőzés (a károsító megjelenésére rövidesen számítani kell – sárga pötty-) közepes erősségű fertőzés (a károsító első példányai a táblákon megjelentek – narancs színű pötty-), erős fertőzés (a károsító tömegesen megjelent – piros pötty-), . Kórokozók esetében: gyenge (a kórokozó számára kedveznek a környezeti feltételek – sárga pötty-), közepes (a kórokozó első tünetei megjelentek – narancs színű pötty-), erős (a kórokozó tünetei általánosan megjelentek – piros színű pötty-). A kurzorral a betegség nevére mutatva a károsítóról illetve a kórképéről megjelenik egy fotó, illetve egy vagy több javasolt növényvédő szer a védekezéshez.

Belső regisztrációhoz kötött felület:

A felület megnyitását követően ki kell választani a területünkhöz leközelebbi települést, illetve a kultúrát melynek a károsító előrejelzését meg kívánjuk nézni. A károsító neve mellett itt szövegesen megjelenik a károsító helyzetre utaló jelzés (kártevők esetében: a károsító megjelenésére nem kell számítani, a károsító megjelenésére rövidesen számítani kell, a károsító első példányai a táblákon megjelentek, a károsító tömegesen megjelent, illetve kórokozók esetében: a kórokozó megjelenésére nem kell számítani, a kórokozó számára kedvező a feltétel, a kórokozó első tünetei megjelentek, a kórokozó tünetei általánosan megjelentek). A károsító mellett megjelenik egy a védekezésre ajánlott növényvédőszer, amennyiben a felhasználó más növényvédőszert kíván választani abban a szer kereső nyújt számára lehetőséget. A felhasználónak lehetősége van a károsító neve mögött elhelyezkedő információs gombra kattintva a károsító életmódjáról, ellene való védekezésről tájékozódni a tudásbázis/károsító lexikon leírásaiból.

A JCB LiveLink több mint egy nyomkövető rendszer

Tegye hatékonyabbá JCB flottáját a JCB LiveLink segítségével!

A JCB LiveLink egy olyan webes alkalmazás, amely lehetővé teszi a logisztikai gépek flottájának távoli felügyeletét és hatékonyabb kezelését. A rendszer adatokat gyűjt a gépekről és (mobilkommunikációs technológia használatával) elküldi azokat egy biztonságos adatközpontnak. Használatával átláthatóbbá válnak a gép üzemeltetésével és állapotával kapcsolatos adatok. Ezáltal növekedni fog a gép üzembiztonsága, csökken a karbantartásra szánt idő és költség, ami hozzájárul a gép termelékenységének növeléséhez.

A JCB LiveLink telematikai rendszere jelenleg 195 országban több mint 250 000 aktív gépben található meg.

A logisztikai gépek flottakövetése hatékonyabbá válik a valós idejű információknak köszönhetően. Online webes felületen, táblagépen vagy okostelefonon is el tudjuk érni a kért információkat, ezáltal azonnal tudunk reagálni egy esetleges problémára.

Döntések meghozatalához és a hatékonyabb üzemeltetéshez különböző statisztikák, jelentések és összegzések állnak rendelkezésre a gépek használatáról és termelékenységéről.

• Ilyen eszköz a pontos üzemóra-nyilvántartás, ami segít egyrészt a munka elszámolásban - a rendszer nyilvántartja a gép kikapcsolt - alapjárati - munkával töltött idejét – így nyomon követhetjük az aktuális gép kihasználtságát és csökkenthetjük az esetlegesen túlzott alapjárati idő miatt elpazarolt üzemanyag mennyiségét, másrészt a karbantartások előrejelzésében nyújt segítséget, így a gépállás előre tervezhetővé válik.
  
  
  
  
• Fontos információt tartalmaz az üzemanyag-jelentések rendszere. Segítségével, összegezve láthatjuk az üzemanyag-adatokat, ki tudjuk számolni az üzemanyag-fogyást, ezáltal optimalizálhatjuk a készletezést, és nem utolsó sorban az üzemanyag kiszállítása is tervezhetővé válik.
• A JCB LiveLink rendszeren keresztül gyorsan információt kapunk a gépen keletkezett kritikus riasztásokról is. Ez a riasztás nagy segítséget nyújthat a tulajdonosnak a szakszerű kezelés figyelemmel kiséréséhez, ezáltal a gép élettartamának növeléséhez, míg a szakszerviz számára a diagnosztizáláshoz, akik már felkészülten érkezhetnek egy meghibásodáshoz, így a gép a lehető leghamarabb vissza tud állni a munkába.
• Mint minden telematikai rendszer a JCB LiveLink is külön figyelmet fordít a vagyonvédelemre. Lehetőség van úgynevezett virtuális kerítés beállítására mely által a rendszer azonnali figyelmeztetést küld arról, ha egy gép kilépett az engedélyezett működési területéről. A virtuális kerítés mellett lehetőség van valós idejű működési időszak riasztásának beállítására. Ez azt jelenti, hogy ha a gépet akkor indították be, amikor annak nem kellene járnia, akkor azonnal figyelmeztetést küld az üzemeltetőnek.
  
  Riasztást kapunk, ha a gép nem a megadott helyen tartózkodik vagy nem a megadott időben dolgozik
• A rendszer használatával lehetőségünk van különböző jelentési sablonok beállítására. Ütemezhetjük a sablonok összegzésének idejét (napi, heti, havi), illetve egy általunk előre meghatározott időben a rendszer előállítja és elküldi a kiválasztott adatokat a megadott email címre.

A biztonságosabb szárításért!

A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, de kordában tartható!

A terményszárítás a növénytermesztés befejező művelete, mely nélkül a terményeink java néhány nap alatt tönkre menne. Célja a szemesterményben zajló élettani folyamatok oly mértékű lassítása, hogy az a betakarítástól a felhasználásig jó minőségben tárolható legyen. Fontos a precíziós gazdálkodást komplexen vizsgálni, a növénytermesztés folyamata ugyanis nem zárul le a betakarítással. Ennek a komplexitásnak elhagyhatatlan része a szemestermény szárítók biztonságát és hatékonyságát javító innovációra - a VIDEOKONTROLL -ra - alapozott precíziós terményszárítás, mely által biztosítva van a növénytermesztés teljes vertikumára a precíziós megoldás.

A terményszárítás ma egyszerre jelent technikai, technológiai és gazdaságossági kérdést. Egy szárítónak, illetve magának a szárítási folyamatnak az optimalizálása összetett feladat.

A VIDEOKONTROLL a gravitációs rendszerű, keresztáramú aknás szárítók esetén nyújt megoldást a távfelügyeletre, mely az üzembiztonság fokozására, az energetikai hatékonyság és a raktározás biztonságának növelésére lett kifejlesztve. A rendszer segítségével optimalizálható a szemestermény-szárítók működése, illetve ezen felül a szárítótüzek megelőzése is lehetővé vált. Ennek hozadéka az egészségesebb élelmiszer és takarmány, valamint az energiaköltség és környezeti terhelés csökkenése.

A rendszer alkalmas a Bábolna, Petkus, Stela, Riela, KWA, Bonfanti, Cimbria, Mikrotherm, Neuero, Tornum stb. szárítótornyok védelmére, akár több száz mérési ponttal, a tornyon lévő kilépőnyílások számától függően.

Működési elve: A berendezés a terménytömegen áthaladó forró levegő hőmérsékletét méri a teljes felületen a kilépés pillanatában, ezáltal ellenőrizhetővé téve a szárítási folyamatot. A szárító minden egyes kilépőablakát hőmérsékletérzékelővel ellátva, helyspecifikus hőmérsékleti információt kapunk a teljes toronyról egy hőtérkép formájában.

A modern információs technológiára épülő háttér lehetőséget kínál a szárítás folyamatában felderített eltérések műszaki korrekciójára. A korrekció eredménye jelentős megtakarításként, kézzelfogható számokban mutatkozik meg, a korábbi üzemállapottal összehasonlítva.

Előnyei:

• Megelőzhetőek a helyi elakadásokból, túlmelegedésből, öngyulladásból keletkező tűzesetek.
• Jól bevált az egyenetlen szárítást okozó üzemeltetési hibák észlelésére.
• Az elérhető legmodernebb számítástechnikai eszközök alkalmazásával az elakadt terményt rövid időn belül jelzi, jóval a tűz kialakulása előtt, így a kezelő beavatkozhat, mielőtt kár keletkezne.
• A folyamat szoros kontrollja következtében elkerülhető a túlszárítás, ami energiamegtakarítással és a termény beltartalmi értékének javulásával jár, miközben a termény raktározhatósága is javul.
• Az összes érzékelő által mért adat egyidejűleg figyelemmel kísérhető a monitoron.
• Segíti a kezelőket a feladat magas szintű elvégzésében.

Napjaink modern mezőgazdasága nem létezhetne a GPS helymeghatározás nélkül. Az egyik első lépés a precíziós gazdálkodás felé, hogy gépeink képesek legyenek az automata kormányzásra, ehhez pedig fontos kellék a minél nagyobb pontosságú GPS vevő. A KITE Zrt. RTK (Real Time Kinematic) rendszere felvértezi a felhasználót a +/- 2,5 centiméteres GPS pontossággal, melynek segítségével a gazdálkodás hatékonyabbá válik.

Az RTK egy műholdas pozicionáláson alapuló, valós idejű helymeghatározási rendszer. A rendszer alapja, hogy egy ismert pontban levő bázisállomás az általa látható műholdakon kívül egy mozgó gépre telepített GPS vevővel van kapcsolatban és egy úgynevezett „differenciális méréssel” éri el ezt a nagy pontosságú korrekciós jelet, amelyet használhatunk a különböző szántóföldi műveletek elvégzése során.

RTK hálózatunk számos előnye közé tartozik az éven túl is megismételhető +/- 2,5 centiméter pontosságú GPS korrekción kívül a rendszerek beüzemelése és helyszíni oktatása, illetve, hogy a hálózat nem igényel jelentős beruházási költséget. Ezen felül a bázisállomások karbantartását is cégünk AMS-RTK specialistái végzik nap mint nap, a munkaidőben hívható AMS ügyfélszolgálat mellett.

Rendszerünk az ország szinte összes mezőgazdasági területét lefedi, így biztosítva a lehető legjobb munkakörnyezetet az Ön gazdaságának is.

 

Hozzáférés

Regisztrált partnereink számára érhető el az RTK Assistant alkalmazás.

 

Működés

Webes felületünkön követhető a hálózat lefedettsége, a rendszer közel félezer állomásának adataival együtt. Az egyes állomásokat kiválasztva, a térkép melletti oszlopban az állomás állapotára vonatkozó különféle információk is olvashatók, kezdve a földrajzi szélességi- és hosszúsági adatoktól, az észlelt műholdak számán át, a használt jel frekvenciájáig.

Lehetőség van az állomások mögötti alaptérkép változtatására is, a minél könnyebb használhatóság és esztétikum érdekében.

A táblakereső ablakban Önnek lehetősége van egy választott tábla RTK lefedettségi állapotát lekérdezni. A tábla kiválasztása után kirajzolódik annak körvonala, illetve a Bázis elemzőre kattintva megjelenik, hogy melyik állomás lefedettsége a legjobb a táblán, százalékos lefedettséggel, ezzel segítve az Ön tájékozódását.

Ezeknek a funkcióknak a segítségével könnyebben beállítható a traktor GPS vevője.