2016. június 2-án Nádudvaron, és 7-én a Dalmand Zrt. területein mutattuk be a nagyközönségnek talajművelés-technológiánkat és hibridkínálatunkat a repcében, valamint a kalászos fajta- és hibridajánlatunkat.

Az eddigi szemlélet az elmúlt években megindult változások ellenére még mindig túl defenzív, alkalmazkodó. A termesztés-technológiában azonban a hatékonyságot alapvetően meghatározó elemek elvégzése során nem szabad kompromisszumokat hozni, megvalósításukra minden eszközzel törekedni kell.

A nyár végi, őszi vetésű növények esetében ilyen elemek az őszi fejlődési periódust döntően meghatározó vetésidő, valamint a fejlődést befolyásoló fő tényezők. Melyekről van szó?

Az őszi káposztarepce esetében az őszi fejlődési periódus hossza és az optimális növényszám befolyásolja az elágazások, valamint megfelelő méretű karógyökér kialakulását. Az optimális fejlettség eléréséhez nem elegendő korán elvégezni a vetést, de biztosítani kell a gyors kelést is. Ehhez nedvességmegőrző talaj-előkészítés mellett olyan magágykészítési és vetéstechnológiára van szükség, amely száraz, meleg körülmények között is lehetővé teszi a kelést. Ehhez rendelkezésre állnak a szakmai ismeretek és azok a korszerű talajművelő eszközök, vetőgépek, amelyekkel megvalósítható a technológia. A talajművelés során figyelembe kell venni a repce magággyal szembeni igényét és a gyökérzet megfelelő fejlődését megteremtő feltételeket is. A korszerű szemléletű talajművelésben a talaj-előkészítés az elővetemény betakarításakor, vagy azt követő szármaradvány-kezeléssel kezdődik. Ugyanis nem a talajművelő eszközökkel kell elvégezni a visszamaradó szármaradványok felaprítását és egyenletes elterítését. A tarlóhántást öt centiméternél nem szabad mélyebben elvégezni.

A tarlóhántás után a szükséges tarlóápolást, azaz a kelő gyomok irtását kémiai úton kell elvégezni, hogy a felesleges mozgatással elkerüljük a talaj kiszáradását. Az alapművelést, majd az azt követő elmunkálást és magágykészítést olyan korszerű eszközökkel kell megvalósítani, amelyek kombinált műveletek végeznek. Ezen eszközök használatával lehetőség nyílik csökkenteni a műveletek számát azáltal, hogy egy menetben történhet az alapművelés az elmunkálással, vagy az elmunkálás és a magágykészítés.

A legbiztonságosabb kelés feltételeit a vetéssel egy menetben elvégzett soronkénti magágykészítés és a szemenkénti vetés teremti meg. A szemenkénti vetés során 20-25 növényt kapunk négyzetméterenként. Ez a növényállomány biztosítani tudja a megfelelő becőszámot és az erőteljes gyökérzet kialakulását, ha a növények korán kikelnek és a talaj kellően laza ahhoz, hogy a gyökerek akadálytalanul mélyre hatoljanak. Ez esetben a repce állomány nagymértékű stressztűréssel rendelkezik, valamint jól hasznosítja a talaj nedvességtartalmát. Rendelkezésre állnak tehát azok az eszközök, amelyekkel megvalósítható a hosszú őszi fejlődési periódus a repce termesztése során.

Az őszi kalászosok esetében hagyományosan kevés figyelmet fordítunk az őszi fejlődési periódusra.  Az őszi kalászosok esetében a kalászszám határozza meg a termés nagyságát. A megfelelő kalászszám a bokrosodás időszakában alakul ki. A bokrosodás mértékét az őszi fejlődési időszak hossza, továbbá a bokrosodáshoz szükséges tápanyag, ezen belül elsősorban a felvehető nitrogén határozza meg. Ezért elengedhetetlen az, hogy ősszel a növényállomány időben kikeljen, valamint elegendő nitrogén álljon rendelkezésre a bokrosodáshoz. A talajművelés problémái és irányelvei hasonlóak a repcénél elmondottakhoz, a talajművelés eszközei is nagyrészt azonosak lehetnek.

Ezek azok a sarokpontok, amelyekből a technológia megvalósítása során nem lehet engedni, hiszen a ráfordításokat a jól fejlett, időben megerősödött növényállományok sokkal hatékonyabban hasznosítják.