Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatikai Intézet tanszékvezetője.
Mi a célja az Extrém talajtani tábornak?
A táborral szeretnénk a talajtant visszailleszteni a társadalmi köztudatba, és ezzel a beiskoláztatás elősegíteni. A talajtan a precíziós gazdálkodás elengedhetetlen része, mégis kicsi a hallgatói érdeklődés a földtudományok iránt, és ez nálunk a Miskolci Egyetemen is problémát jelent. A mezőgazdaságból is erősen kiszorult, de hála KITE Zrt.-nek és a precíziós gazdálkodásnak, nem tudunk felette átlépni, mert hiába vannak a műholdak, a domborzatmodellek, az RTK-s navigáció, valamihez az egészet kötni kell. Azt tudjuk, hogy foltos a vegetációs index kép, látjuk, hogy a tábla nem egyenletesen terem, de hogy mi az oka, azt csak a szelvény fogja megmondani, és az alapján fogjuk tudni tovább gondolni.
Kik vesznek részt a táborban?
A középiskolásoknak és tanáraiknak hirdettük meg a programot, így egy pedagógus és huszonkét középiskolás jött el a táborba, akikben ott van a lehetőség, hogy ebbe az irányba tanuljanak tovább. A KITE-től is nagyon sok segítséget kaptunk, mert csupán az ő facebook-os megosztásaikból hat fő érkezett ide a táborba. Sokan jöttek Nádudvarról, Miskolcról, Hódmezővásárhelyről, Budapestről, sőt, egy fiú Bristolból érkezett.
Miért pont Nádudvaron valósul meg a program?
A KITE Központ Nádudvaron támogatást, lehetőséget és helyet adott a tábornak, amelyet nagyon köszönünk. A Miskolci Egyetemnek sajnos nincs saját területe, de itt már korábban is térképeztünk, ismerjük a helyszínt. A talajok nagyon változatosak a szikestől a csernozjomig a rétieken keresztül, egy táblán belül is nagy a változatosság. Így a diákok értelmezni tudják, hogy a látszatra is különböző tábláknak más a kémiája, más a vízbefogadó képessége, stb., és így lehet arról beszélni, hogy a termések itt miért úgy alakulnak, ahogy.
Milyen programokkal készültek a diákoknak?
Végigjátsszuk velük a teljes térképezési folyamatot a műholdképektől, a távérzékeléstől, a domborzatmodellek értelmezéséig, a felszínfejlődési folyamatok, geomorfológia figyelembe vételével. Ezek alapján kijelöltünk helyeket, amelyek talajtanilag valószínűleg különböznek, és típusszelvényeket ásnak. Utána leírjuk, és értelmezzük, hogy ezek a talajtulajdonságok térben hogyan változnak, és mi az okuk. Lesz még drónreptetés, és mindenféle terepi műszert is bemutatunk. Amikor pedig visszamegyünk a központba, akkor rajzolok egy térképet, hogy a terepen tapasztaltak alapján ez a tábla talajtanilag hogyan néz ki. Mindenki kap egy oklevelet arról, hogy kiásta, megvizsgálta élete első szelvényét.
Hogyan fogadják ezeket a programokat a résztvevők?
Azt tapasztaltam, hogy az emberek nem szeretik a talajtant egészen addig, míg le nem mennek egy szelvénybe, utána pedig ki sem lehet őket mozdítani onnan. A tábornak az is az üzenete, hogy a mai agráriumba egyáltalán nem csak agármérnökök kellenek. Ma ahhoz, hogy az egész agrárium működjön, sok specialistára van szükség, és olyan magas technológia van a háttérben, amit egy agrármérnök nem tud, tehát kell térinformatikus, informatikus, földrajzos, stb. Nem véletlen, hogy a KITE-ben is ennyire erősödött az elmúlt években a térinformatika, mert ezek nélkül már nem megy.
Dr. Rátonyi Tamás, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi docense meghívott vendégként érkezett az Extrém talajtani táborba.
Mennyire jellemző a mai oktatás területén egy ilyen talajtani tábor?
Sajnos kevéssé, és éppen ezért úgy gondolom, hogy egy ilyen rendezvénynek óriási jelentősége van. Amikor az ember, a hallgató, a pedagógus, a kutató kimegy a természetbe, kimegy a szántóföldre, és fizikálisan, vizuálisan találkozik a talajjal, azokkal a problémákkal, amelyek megjelennek a szántóföldeken, annak kiemelt jelentősége van. Sokkal több és mélyebb információt kap az ember, mintha könyvben vagy bármilyen más helyen olvasná ezt.
Mennyire fontos, hogy már középiskolás korban ismerkedjenek a diákok terepen ezekkel a technikákkal?
Ilyenkor a középiskolásokat gyakorlatilag beoltjuk ezekkel az ismeretanyagokkal. Tehát mondhatjuk, hogy őket megindítjuk ezeken a pályákon, így bármikor, amikor ezután találkoznak a talajjal, a mezőgazdasággal kapcsolatos problémákkal, akkor sokkal fogékonyabbak lesznek, és könnyebben tudják tanulni, rögzíteni. Ezeknek az ismereteknek, tapasztalatoknak óriási jelentősége lehet az elkövetkezendő tanulmányaikban, pályaválasztásukban.
Hogyan érzi magát a táborban?
Nagyon jó a program, és teljes mértékig részt veszek mindenben. Egyetemi oktatóként én is szeretem látni, hogy a középiskolásoknak milyen problémái vannak, hogyan lehet az ő figyelmüket felhívni, illetve természetesen az itt lévő szakemberekkel való kommunikációra is törekszem.
Meghívott vendégként érkeztem ide, hiszen a KITE-nek és a Debreceni Egyetemnek nagyon szoros a kapcsolata, közös projektjeink, fejlesztéseink vannak. Az egyik fő projekt, ami a precíziós növénytermesztés irányába mutat. Egy ilyen tábor pont azt célozza meg, hogy ismerjük meg a talajt, a talaj változékonyságát, azt, hogy milyen jellemzőkkel bír, hogyan lehet azt leírni. Ez tulajdonképpen szerves része a napjainkban folyós precíziós gazdálkodási irányú fejlesztéseknek. Úgy gondolom, hogy támogatni kell ezeket a rendezvényeket azért, hogy minél nagyobb körben ismerjék meg a diákok, a pedagógusok, és legyen egy mozgalom egy idő után ebből. Ez egy jövőbe mutató dolog, amely mellé a KITE Zrt.odaállt. Ezzel valószínűleg a jövő generációját készítjük fel azokra a problémákra, témakörökre, amelyekkel majd ők találkozni fognak az életben.
Bialkó Tibor talajtani és növényvédelmi szakértő húsz éve foglalkozik talajtannal.
Mit tudhatunk a talajtanról?
Nagy űr keletkezett ezen a területen. A talajtan, illetve a talajvédelem sokáig huszadrangú dolog volt. Most kezdünk rájönni, hogy nagyon szép dolog a növénytermesztés, a növényvédelem, a szaporítóanyag-előállítás, csak nem tudjuk hol állunk. Mit várhatunk el egy adott területtől, mi az, ami miatt az agrotechnika nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk? Az országban volt egy időszak, amikor túl lettek gépesítve a területek, mindenki művelte az adott területét. Nagyon sok lóerő van egy faluban a mai napig is, és nem minden gazda tudja használni ezeket a gépeket, nem az ő talajára választotta a munkagépet. Sok helyen lehet látni túlművelt területeket, kultúrsivatagok alakultak ki.
Most elindult egy folyamat, a másik oldal, a „no till”, ahol az agrotechnikai talajműveléseket minimalizálják. Jó dolog lehet, és jó dolog is, de sok gazda sajnos divatból választ agrotechnikai gépeket.
Mit gondol az Extrém talajtani táborról?
Valahol itt kellene kezdeni. A meghatározó piaci szereplők összefognak, és a fiatalokkal együtt alulról építkeznek. A húsz év tapasztalata alapján sajnos nagyon sok „nyeretlen” ember van a talajos oldalon. Aki Magyarországon, a Kárpát-medencében meg tudja érteni a talajtant egy-két év alatt, az nagyon boldog ember lehet. Így nagy szükség van a talajtan megismerésére. Örvendetes dolog, hogy ebben a táborban középiskolások is vannak.
Hogyan vesz részt a tábor programjaiban?
Még sosem volt korábban talajtani tábor, így megkérdeztem Dobos Endrét, hogy mi is lesz ez pontosan. Először ugyanis arra gondoltam, hogy a gyakorlati talajos szakembereknek fog szólni. Most tanulni vagyok itt, hogy hogyan kell egy ilyen programot lebonyolítani, mennyire van érdeklődő. Ez mindenképpen jó dolog, ezt nem szabad abbahagyni.
