
Helyspecifikus technológiák

Helyspecifikus technológiák


A precíziós gazdálkodás egyik alapvető feltétele a megfelelő szántóföldi körülmények kialakítása, ez magába foglalja azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket, amelynek elmulasztása jelentős termésvesztességgel járhat, emellett a talaj kultúrállapotát is negatívan befolyásolja.
2020.01.13.
A precíziós gazdálkodás egyik alapvető feltétele a megfelelő szántóföldi körülmények kialakítása, ez magába foglalja azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket, amelynek elmulasztása jelentős termésvesztességgel járhat, emellett a talaj kultúrállapotát is negatívan befolyásolja.

Hazánk mezőgazdasági adottsága domborzati szempontból elég változatos, a dombos területektől, az enyhe lankákon át, az extrém sík, mély fekvésű területekig mindenhol folyik gazdálkodás. Dombvidéki területeken az erózió okozhat problémákat, míg a sík területek mikrodomborzati heterogenitása a belvíz kialakulását segíti elő. Sík, lefolyástalan területeken gyakori probléma a belvizes foltok kialakulása, itt kínál megoldást a Surface Water Pro Plus ún. árokmód alkalmazása. A már előzetesen begyűjtött háromdimenziós adatok alapján mérnökeink elkészítik a nagy felbontású domborzatmodellt, amely a belvízelvezetés megtervezésének alapjául szolgál. Precíziós gazdálkodási szaktanácsadóink folyamatos kapcsolatban vannak partnereinkkel, így a szükséges kiegészítő információkat (tábla melletti csatornák és dűlőutak elhelyezkedése, a táblán belüli mesterséges objektumok pozíciója, helyi specifikációk) folyamatosan begyűjtik, majd átadják a tervezéshez.
A táblán belüli belvíz-elvezető vápák megtervezése ESRI ArcGIS térinformatikai szoftverkörnyezetben történik, amely segítségével cm-es pontossággal számítható ki a tervezett földmunka mélysége, valamint a tervezett csatorna hossza. Bizonyos esetekben akadnak olyan mély fekvésű sík területek is, ahol a belvíz nemcsak bizonyos táblarészeken, hanem a terület akár 70-90%-án is problémát okoz. Ez esetben a megoldás egy árokhálózat tervezése.


A talajjavításnak különböző módszerei vannak. Megkülönböztetünk fizikai, kémiai és biológiai módszereket. Fizikai talajjavítási módszerek közé sorolható az altalajlazítás (vagy mélylazítás) ami a tömődött, vizet záró réteg fellazítására szolgál forgatás nélkül.
2020.01.13.
A talajjavításnak különböző módszerei vannak. Megkülönböztetünk fizikai, kémiai és biológiai módszereket. Fizikai talajjavítási módszerek közé sorolható az altalajlazítás (vagy mélylazítás) ami a tömődött, vizet záró réteg fellazítására szolgál forgatás nélkül. A mélyforgatás célja a kedvezőtlen fizikai tulajdonságú, felszínhez közeli, tömör réteg feltörése és összekeverése a kedvezőbb fizikai állapotú rétegekkel. Ezáltal a talaj levegősebbé válik, vízgazdálkodása javul.
A talajcsövezés (vagy drénezés) a talajra került és a talajban felhalmozódó vízfelesleg elvezetésére szolgál, a mélyebb rétegekben létesített elszívórendszer (drénhálózat) segítségével. A lecsapolás pedig a káros víztöbblet eltávolítása megfelelő felszíni csatornarendszerrel. A kémiai talajjavítás fogalomkörébe tartoznak a talaj kedvezőtlen kémiai tulajdonságainak megszüntetésére, jobbá tételére irányuló eljárások.
Elsődleges eljárásnak tekinthető a meszezés. A nagymértékű savanyúság és telítetlenség megszüntetése vagy csökkentése céljából CaCO3-tartalmú anyagokat juttatnak a talajba. Biológiai talajjavításnak minősítjük mindazokat a beavatkozásokat, amelyek a célszerűen kiválasztott növények termesztésével is elősegítik a talaj javulását. Ilyen módszer pl. a homokterületek zöldtrágyázása, vagy amikor egyes növények erős gyökérzetének lazító hatása javítja a kötött talaj víz- és levegőgazdálkodását. A gyökérzet áttöri, lazítja a tömődött rétegeket, s a későbbi vetemények számára kedvező körülményeket teremt.
Meszezés
A meszezés egyre nagyobb szerepet kap a modern szemléletű növénytermesztésben. A granulált meszező anyagok (pl. Omya Caciprill) 2-6 mm nagyságú, igen finomra őrölt, nagy tisztaságú kalcium karbonátból készülnek. Bármikor alkalmazható, mert gyors pH-növekedést okoz. Ezek az anyagok nagy reaktivitásúak, ezáltal a kívánt hatást rövid időn belül elérik, azonban a visszapótlásukról erősen savanyú talajok esetében folyamatosan (évről-évre) szükséges gondoskodni. A kerekített granulátumoknak köszönhetően kiszórásuk egyszerű akár önmagában, akár hozzáadott műtrágyával kombinálva.
Szántóföldi kísérletek eredményei alapján a meszezőanyag 250-600 kg/ha-os kijuttatási optimummal rendelkezik kukoricaállományban.
A meszezés jelentősége:
- kulcsfontosságú a növények fejlődésében
- létfontosságú a talaj szerkezetének kialakításában
- a savanyú talajok javítását szolgálja

A precíziós mezőgazdaságban kulcsfontosságú, hogy megfelelő térinformatikai háttérrel legyen támogatva. Annak érdekében, hogy ki tudjuk használni a precíziós technológia kínálta lehetőségek előnyeit egyre részletesebb és informatívabb helyspecifikus háttérdokumentációval kell rendelkeznünk a területünkről.
2020.01.13.
A precíziós mezőgazdaságban kulcsfontosságú, hogy megfelelő térinformatikai háttérrel legyen támogatva. Annak érdekében, hogy ki tudjuk használni a precíziós technológia kínálta lehetőségek előnyeit egyre részletesebb és informatívabb helyspecifikus háttérdokumentációval kell rendelkeznünk a területünkről. A technológiai fejlődés lehetőséget kínál számunkra, hogy akár már centiméteres pontossággal hajtsuk végre a műveleteinket a mezőgazdasági területen, viszont ehhez megbízható forrásból származó alapadatokra van szükség.
A KITE Zrt. által kínált térinformatikai szolgáltatás keretében lehetőség van a tábla adottságait bemutató térképsorozat előállítására a teljes tábla területére, mely nagy segítséget nyújt a termelő számára a műveletek megtervezéséhez már a precíziós gazdálkodás megkezdésekor is. Táblakontúr alapján elkészítjük a nagy pontosságú műholdfelvételekre alapozott termőképesség-térképet, mely megmutatja a termelő számára, hogy a táblán belül milyen adottságú területek találhatók. Ami ebben az esetben már megfelelő térbeli pontossággal, kiváló alapot nyújthat a tápanyagutánpótlási és a vetéstervezési folyamataink során. A térkép pontos információira alapozva célzottan az eltérő adottságú foltokon végezhetünk talajmintavételezést, mely a tápanyagutánpótlás elengedhetetlen feltétele. A monitorba már a terület adottságaihoz igazított tápanyagkijuttatási tervet tudjuk betáplálni, melyet az innovatív technológiai megoldásoknak köszönhetően a gépek végre tudnak hajtani.
A térinformatikai szolgáltatás keretében egy új módszer segítségével a már termelés során keletkezett megfelelő térbeli pontossággal jellemezhető adatok felhasználására is lehetőség van, mely eljárás tovább pontosítja a tábla adottságait bemutató térképet. Ezen térképek legnagyobb előnye, hogy nem csak papír formátumban áll elő, hanem kifejezetten a művelés támogatása céljából készül el, azaz a kijuttatási tervek kulcsfontosságú alapját jelentheti. Termőhely-specifikusan tervezhetjük meg a művelést az ország egész területén.


A talajmintavétel és tápanyag-gazdálkodás képezi a növénytermesztés egyik alappillérét. A talaj mellett középpontba helyezi a növény igényét is. Itt is igaz a szükséges és elégséges elv betartása. A szükségtelenül kijuttatott műtrágya pazarlás, a kevés tápanyag pedig limitálja a termést és a minőséget is.
2020.01.13.
A talajmintavétel és tápanyag-gazdálkodás képezi a növénytermesztés egyik alappillérét. A talaj mellett középpontba helyezi a növény igényét is.
Itt is igaz a szükséges és elégséges elv betartása. A szükségtelenül kijutatott műtrágya pazarlás, a kevés tápanyag pedig limitálja a termést és a minőséget is. Éppen ezért a KITE Zrt. nagy hangsúlyt fektet a talajmintavétel magas minőségére és nyomon követhetőségére, hiszen évekre ez képezi az alapját a tápanyagtervezésnek. A helyes gazdálkodási elveknek megfelelően kötelező 5 évente, 5 hektáronként a talaj felső 25 cm-es rétegéből talajmintát venni, és azt minimum szűkített vizsgálat keretében bevizsgáltatni akkreditált talajlaborral.
A törvényi előíráson túl ez alapvető információkat hordoz.
Partnereink részére javasoljuk a szűkített paraméterein (humusz, kötöttség, pH, össz.só, CaCO3, NO2-NO3-N, AL-P5O5, AL-K2O) felül bővített vizsgálattal a Na, Mg, Mn, SO4, Zn, Cu ellátottságok vizsgálatát is. A KITE Zrt. Innovációs Főigazgatósága által használt pick up-ok GPS-el és automata fúró rendszerű talajmintavevő berendezéssel rendelkeznek.
Az eszköz nagy pontossággal és a szabvány által előírt gyakorisággal (18-20 leszúrás/minta) egységes mélységből vesz talajmintát. Lehetővé teszi a gyors, pontos, a megbízó által mindenkor ellenőrizhető szántóföldi talajmintavételt.
A KITE Zrt. által a partnereinknél vett talajmintákhoz a vizsgálat évében szaktanácsadás is jár.
Terepi gyorsmérések - A talajmintavétel mellett szükség van terepi gyorsmérő eszközök bevetésére is. Ezekkel az eszközökkel nagy biztonsággal és azonnali beavatkozásra lehetőséget biztosítva kapunk eredményeket. Ennek a jelentősége a növény N-igényének pontosítása.
Napjainkban a talajmintavételhez is alkalmazzuk a rendelkezésre álló külső forrásból származó adatokból (pl. űrfelvételek, NDVI térképek, domborzati térképek, hozamtérképek stb.) készült termőképességi térképeket. Meg kell határozni a mintavételi zónákat (ezek átlagban kb. 3 hektár méretűek, de nagy szórás lehet táblán belül közöttük) és ezek bejárási útvonalait, amelyeket az előbbiekben bemutatott adatok feldolgozásán keresztül mesterséges intelligencia bevonásával végzünk el.
Ehhez megfelelő informatikai háttér szükséges.

A laborvizsgálati eredmények ismeretében a termesztett növényre és adott pontra tápanyag-gazdálkodási tervet szükséges készíteni. A partner által tervezett termésmennyiségekhez elkészítjük zónánként/raszterenként a tápanyagszükségleteket.
- a termőképesség meghatározása távérzékelési adatok és tábláról gyűjtött műveleti térképek alapján
- változó területű mintavételi zónák
- automata–leszúrásszámlálóval ellátott gépi mintavétel, minden egyes lehatárolt zónáról
- ellátottsági térképek és tápanyag- utánpótlási szaktanács készítése
- optimalizáló tápanyag-utánpótlási eljárás
- a differenciált műtrágyázáshoz szükséges előírástérképek készítése

A precíziós tápanyaggazdálkodás alapját a tábláinkon pontos koordinátákhoz rögzített talajmintavétel adja. A vizsgált 14 paraméter nagyon jól mutatja a terület heterogenitását és adottságait. Sok esetben rávilágít olyan összefüggésre, ami szükséges az eredményes növénytermesztésünkhöz.
2020.01.13.
A precíziós tápanyaggazdálkodás alapját a tábláinkon pontos koordinátákhoz rögzített talajmintavétel adja. A vizsgált 14 paraméter nagyon jól mutatja a terület heterogenitását és adottságait. Sok esetben rávilágít olyan összefüggésre, ami szükséges az eredményes növénytermesztésünkhöz. A KITErkép termőképességi térkép alapján a partner által tervezett termésmennyiségekhez elkészítjük akár raszterenként a tápanyagszükségleteket.

Ez tartalmazza a növény átlaghoz viszonyított termésmennyiségét és annak megtermeléséhez szükséges N/P/K és CaCO3-igényét is. A mintavétel során rögzített koordináták miatt a P és K alaptrágya-kijuttatás optimalizálható, amelyről előírástékép készül. A mono-műtrágyák mellett az akár egyedi recept alapján hidegen kevert KITE műtrágyákból a növény igényének legjobban megfelelő műtrágyát választhatunk. A talaj N-ellátottságát terepi gyorsmérő eszközök használatával vizsgálva, a N-fejtrágyázást – nagy gyorsasággal és biztonsággal – pontosíthatjuk. A N-dózisok figyelembevételével előírásitérképek készülnek.
Használhatunk szilárd vagy akár folyékony műtrágyát, de előfeltétel, hogy erőgépünknek intelligens vezérléssel kell rendelkeznie (navigáció + szakaszvezérlés + dózisvezérlés). Ezek használatával válnak a precíziós eszközrendszerek alkalmassá a kihagyás- és átfedésmentes, valamint a pozícionált és differenciált kijuttatás megvalósítására.

A precíziós tápanyaggazdálkodást a jelenleg forgalmazott függesztett (Rauch Axis 30.2W) és vontatott (Rauch Axent 100.1) műtrágyaszórók, valamint az intelligens permetezők (John Deere és Hagie) támogatják. A széles sortávú kultúrák esetén kultivátorozáskor a N fejtrágya kijuttatásra használható a KITE JET (600-1200 liter) rendszere.

Az RTK jelpontossággal működő automata kormányzás (AutoTrac) már a talajművelésnél is érezteti hatását. Manuális kormányzás esetén óhatatlanul felmerül a fogások pontatlan csatlakozása, az átfedések és kihagyások kérdése. Egy kiváló képességű gépkezelőn is jelentkeznek a fáradtság tünetei a munkavégzés előre haladtával.
2020.01.13.
Az RTK jelpontossággal működő automata kormányzás (AutoTrac) már a talajművelésnél is érezteti hatását. Manuális kormányzás esetén óhatatlanul felmerül a fogások pontatlan csatlakozása, az átfedések és kihagyások kérdése. Egy kiváló képességű gépkezelőn is jelentkeznek a fáradtság tünetei a munkavégzés előre haladtával. A pontatlan csatlakozásokat, kihagyásokat a kezelők nagyobb rátartással, a csatlakozásoknál nagyobb ráfedéssel próbálják kompenzálni. Szélesebb munkagépnél a ráfedések még nagyobb arányban jelentkezhetnek. Amíg egy négy méter munkaszélességű gépnél a csatlakozásoknál a ráfedés manuális kormányzás esetében kb. 20 cmes, addig egy 8-10 méteres gépnél a rátartás 50 cm, vagy azt meghaladó mértékű is lehet.
Ezek a fogásonkénti „biztonsági” ráfedések összeadódva a fogások számát növelik az adott táblán. A fölösleges átművelés így a legjobb kezelő esetében is minimum 5-10%, ami a gázolajfogyasztás és a munkaidő hatékony kihasználásának csökkenésében jelenik meg. A pontatlan csatlakozásból eredő másik művelési hiba a kihagyott, átműveletlen területek kérdése.

Azoknál az eljárásoknál, ahol szemmel nem különíthető el markánsan a már megművelt terület széle, ott a pontatlan csatlakozás gyakorta kihagyásokban nyilvánul meg. Ez jellemzően lazításos műveleteknél fordul elő, ahol az eszközzel felszakított talaj átkerül a még nem művelt területre, megzavarva a kezelőt a pontos csatlakozás helyét illetően. Az ilyen kihagyásokkal, megműveletlen sávokkal, foltokkal tarkított táblán a növényállomány heterogenitást mutat, ami végső soronhozamkiesésben nyilvánul meg.
RTK jelpontossággal működtetett automata kormányzás esetén a gépkezelőtől nem igényel különösebb erőfeszítést a csatlakozó sorok pontos tartása. Így gyorsabban, pontosabban, hatékonyabban végezheti a talajművelési feladatokat. A talajművelés során is lehetőségünk van a rendelkezésre álló monitorokon keresztül az adatgyűjtésre. A keletkezett dokumentációs adatok kiválóan felhasználhatók a későbbiekben a döntéshozatalban.

Lehetőség van pl. talajművelési műveletenként az üzemanyagtérképek és a domborzati térkép elemzésére is. Tovább növelheti a talajművelés hatékonyságát az olyan előre mutató rendszerek alkalmazásával, mint a teljes táblavégi forduló automatika (iTEC Pro).
Az RTK jelpontosság és az időben korlátlanul megismételhető jel lehetővé teszi a széles sortávú kultúrák esetén anövényi sorra pozícionált alkalmazásokat. Talajművelésben ez a különböző lazításos elvenműködő alapművelő eszközökkel a kultúra sortávolságának megfelelő késkiosztással végzett művelést jelenti, amelyre a növényi sor később, vetéskor ráilleszthető. Ebből az elvből kiindulva, de azt tovább gondolva elhagyható a teljes felületen végzett alapművelés és a sor és sorköz – már alapműveléskor történő – megkülönböztetésével egy komplex, precíziós technológia valósítható meg, melyet sávos talajművelésnek hívunk.
A sávos művelés eszköze az Orthman 1tRIPr sávos talajművelő. A rendszer lehetővé teszi alapműveléskor a műtrágya precíz lehelyezését a talajba, sorra pozícionáltan. A műtrágyapozícionálásán túl a GreenStar dózisvezérlés alkalmazásával a műtrágya kijuttatandó mennyiségét is előírhatjuk helyspecifikusan. Így a műtrágya oda és olyan mennyiségben kerül, ahogy arra a növénynek szüksége van.

A vetés elvégzése meghatározó szereppel bír a teljes gazdálkodási folyamatra. Az optimális időben, mélységben, talajnedvesség- és hőmérsékletviszonyok közötti vetés az egyöntetű, gyors („robbanásszerű”) kelés feltétele. Homogén növényállomány csak ebben az esetben érhető el.
2020.01.13.
A vetés elvégzése meghatározó szereppel bír a teljes gazdálkodási folyamatra. Az optimális időben, mélységben, talajnedvesség- és hőmérsékletviszonyok közötti vetés az egyöntetű, gyors („robbanásszerű”) kelés feltétele. Homogén növényállomány csak ebben az esetben érhető el. A talaj- és éghajlati viszonyok ismerete mellett nagyon fontos a megfelelő minőségű (alak és nagyság szerint osztályozott) frakcionált vetőmag megléte is.
A vetőgép gyors, pontos munkájához fontos, hogy a Partner Profit Program keretében elérhető vetőgép-diagnosztikai és vetőmag-leforgatási szolgáltatást partnereink igénybe vegyék. Ennek folyamán a vetőmagok bemérése egy speciális leforgató padon történik meg minden vetőmagtétel esetében (fémzárszámonként). A vetőmagok vizsgálatát a partner által használt vetőtárcsákkal végezzük, így képet kapunk a vetés minőségét meghatározó másik paraméterről is. A vizsgálatok kiterjednek a vetőtárcsa kiválasztására, az optimális vákuumérték meghatározására amellett, hogy javaslatot teszünk a vetési sebességre is.
Az ISOBUS-os vetőgépek az RTK adta lehetőségekkel felvértezve lehetőséget biztosítanak a precízebb adagolásra, az átfedések és kihagyások kiküszöbölésére, valamint lehetőség van a változó tőszámok (helyspecifikus vetés) alkalmazására. Ezáltal a precíziós gazdálkodási tevékenység során a termesztéstechnológia legkritikusabb elemét, a vetést nagy pontossággal tudjuk végrehajtani. A rendszer segítségével termőhely-specifikusan tervezhetjük meg a vetési munkálatokat, állíthatjuk be a tőszámot, akár táblán belül is változtatható mennyiségű vetőmag-, startertrágya-kijuttatással és sávpermetezéssel. A helyes vetés alapja az azonos vetésmélység. Ebben az esetben érhetünk el homogén kelést. Fontos továbbá a helyes, duplázás- és kihagyásmentes vetés. Ezek után, ha a tőtávolság egyenletes a „versengés” a növények között kiegyenlítettebb lesz.
Ha a két növény túl közel van egymáshoz az termésdepressziót okoz (a vizsgált növényeken akár 50%), míg, ha az előírt tőtávolságnál nagyobb a kikelt állományban a tőtáv, a kisebb tőszám miatt kevesebb lesz a hozam. A tőtávtartást a John Deere a kontrollált magtovábbítással oldotta meg. A hagyományos ejtve, vagy lőve történő lehelyezés helyett, ebben az esetben egy heveder segítségével valósul meg a mag előírt helyre történő továbbítása.
A tőszám-beállítás nagy jelentőséggel bír. A jelenlegi modern vetőgépek kétféle megoldást alkalmaznak: a hidraulikus és az elektromos meghajtásokat.
Intelligens vetőgép-funkciók:
- A folyamatok minél teljesebb nyomon követése (ellenőrzés, módosítás)
- Vetésellenőrzés, mennyiség-állítás (tőtáv, tőszám…)
- Talajnyomás-fokozó rendszer (kivezérelt nyomás, talajnyomás)
- Szakaszvezérlés, kanyarkompenzáció (vetés, granulátum)
- Az elvégzett munka dokumentálása (teljes gép/soronként)
- Vetés: valósan kivetett tőszám, helyes vetés, sebesség, fajta (hibrid)
- Automatikus talajnyomás-szabályzó rendszer: kivezérelt nyomás, talajnyomás
- Mikrogranulátum-szórás: kijuttatott mennyiség
- Valós idejű megjelenítés, beavatkozási lehetőség biztosítása

A vetést teljes mértékben integrálták az AMS alkalmazásokhoz (precíziós nyomkövetés, automatikus kormányzás, dokumentálás, teljesítménykijelzés). A GreenStar (2630, 4240, 4640) színes érintőképernyős kijelzőnek köszönhetően a megjeleníteni kívánt adat (egyszerre akár több alkalmazás is) áttekinthetően és könnyen kezelhető. A vetésnél dokumentált adatok a későbbi elemzések alapját képezik. A Precision Planting vetési rendszer a John Deere szemenként vető gépekhez

integrálható megoldás. Ebben az esetben egy különálló 20/20-as monitor segítségével valósítjuk meg a vetést. Itt akár soronként változtatható a tőszám, minden adat dokumentált és a későbbiekben elemezhető.
A folyékony inputanyag pozícionált kijuttatása – KITE-JET folyadékkijuttató rendszer
A KITE-JET BASIC folyadék-kijuttató rendszer oldat műtrágya kijuttatására vagy sávkezelésre alkalmas. 40–350 l/ha kijuttatási tartományban lehet alkalmazni, természetesen ez függ a munkagép szélességétől, illetve a sebességtől. Három membrános 115 l/min teljesítményű szivattyúval van szerelve, elsősorban hidrosztatikus hajtással. A tábla végi forgókban a folyadékveszteséget csepegésgátló membránok akadályozzák meg. A rendszer rendelhető manuális, vagy menetsebesség arányos (automata) vezérléssel. A KITE-JET tartalmazza az univerzális vázat és az UV, illetve vegyszerálló 660, vagy 1200 literes polietilén tartályt. Moduláris kialakításánál fogva a tartály felszerelhető az erőgép elülső, 2. kategóriás hárompont felfüggesztésére, illetve a kiegészítő csatlakozó elemmel az elülső pótsúlytartóra, a munkagép gerendelyére, vagy a munkagép vonórúdjára.
Moduláris jellegéből adódóan a KITE-JET rendszer alkalmazható vetéskor, egy menetben folyékony NP oldat starterként történő kijuttatására közvetlenül a magárokba. Végezhetünk vele vetéskor sorgyomirtást is. Sorközművelő kultivátorra felszerelve a talajba injektálhatjuk a sor mellé pozícionálva a fejtrágyát, illetve vegyszeres sorgyomirtást is végezhetünk állományban.
Sűrűsoros vetés
A sűrűsoros vetőgépek számos kultúrában használhatók, melyek közül a kalászos gabonák és a repce emelhető ki. A navigációs kormányzásnak köszönhetően a csatlakozó sorok akár a 12-15 km/h sebesség mellett is pontosak maradnak, így a vetőgép teljes munkaszélessége kihasználható. Az intelligens traktor – munkagép kapcsolat segítségével a vetőgép elektromos hajtású adagolója a GPS jel és az előírástérkép alapján mindig tudja, hogy a tábla adott pontján mennyi vetőmagot juttasson ki. Az adagoló automatikusan

elzár a már elvetett forgón és újra nyit a vetetlen terület felett. A felülvetések így minimalizálhatók. Az RTK jelpontosságú navigáció és a GPS alapon működő intelligens vetőmagadagoló segítségével nagy területteljesítményt elérve, minimális átfedéssel és kihagyással dolgozhat akár éjszaka, vagy rossz látási viszonyok mellett is.

Az intenzív technológiák esetében – növényfajtól függően – 6-11 menetben kell a területen permetezőgéppel műveletet végrehajtani. A hagyományos permetezési (pl. gyomirtási, rovarés gombaölős) kezelések mellett a folyékony fejtrágyázások és a kémiai tarlóápolási munkák bevonásával lehetőség van a vontatott és önjáró permetezők kihasználtságának növelésére.
2020.01.13.
Az intenzív technológiák esetében – növényfajtól függően – 6-11 menetben kell a területen permetezőgéppel műveletet végrehajtani. A hagyományos permetezési (pl. gyomirtási, rovarés gombaölős) kezelések mellett a folyékony fejtrágyázások és a kémiai tarlóápolási munkák bevonásával lehetőség van a vontatott és önjáró permetezők kihasználtságának növelésére. Kockázati faktorként jelentkezik az időjárás, az optimális körülmények között rendelkezésre álló idő, a kiszolgálás logisztikája és a meghibásodások kezelése.
A permetezőgép kapacitásának tervezésnél figyelembe szükséges venni, hogy:
- Milyen az adott gazdaság vetésszerkezete?
- Milyen a termesztéstechnológia intenzitása?
- Mekkora az egyes táblák közötti távolság?
- Mekkorák a táblák, milyen alakjuk van?
- Mennyi a töltésre fordított idő?
- Milyen távolságból tudják a tartálykocsival a vízutánpótlást biztosítani?
- A növényvédelmi munkák fő időszakát az április- május hónapok képviselik.
Mi ennek az oka, miért alkalmazzuk a precíziós növényvédelmet?
- Javul a gépek kihasználtsága, csökkennek az amortizációs költségek.
- A szélerősség és a hőmérséklet általában estére csökken, éjszaka tudunk permetezni.
- A páratartalom alkonyatra nő.
- A méhek védelme miatt egyes szerek kijuttatása csak napnyugta után lehetséges.
A növényvédelmi munkák során a hatékony, gyors permetezés nagyon fontos, hiszen a kapacitás hiányából adódó kiesések (pl. 70-80%-kal kevesebb rendelkezésre álló idő, amennyiben napkeltétől napnyugtáig használjuk a gépeinket) mind mennyiségi, mind minőségi veszteségeket okoznak, amelyek a gazdálkodásunk eredményességére komoly kihatással bírnak.
A vontatott JD 700I permetezőgép-családnál fontos, hogy a legkorszerűbb technológiát kínálják mind a környezetre, mind a gépkezelőre vonatkozóan a biztonság tekintetében. Az alacsony súlypont, a Z karos hossz és kereszt irányú lengéseket csillapító ingaszerkezet nagy sebességű permezetést tesz lehetővé, mellyel gyors és hatékony munkavégzés érhető el.

Amennyiben nagy területteljesítményre, gyors táblák közötti vonulásra van szükség indokolt az önjáró permetezőgépek alkalmazása. Megfelelő kiszolgálás mellett a gépek akár 30-35 ha/ órás teljesítményre is alkalmasak. Az önjáró gépek előnye a nagy hasmagasság, amely mind a növényvédelmi munkálatokban (pl. kukoricamoly elleni védekezés), mind a folyékony műtrágya-kijuttatásban a nyári időszakban is lehetőséget biztosít a beavatkozásra. Például kukoricatermesztés során, nagy termés kialakulása esetében lehetőségünk van még a virágzás előtt is (június vége – július eleje) nitrogén fejtrágya kijuttatására, amelyet vagy belógó rendszer segítségével, vagy a talajba történő injektálással lehet megoldani.
A növényvédelmi munkák végzése során is nagyon fontos a dokumentáció. A korábbiakban bemutatott monitorokkal és antennákkal lehetőség van a pontos dokumentálásra valamennyi permetezőgéppel végrehajtott művelet (pl. növényvédelem, tarlókezelés, fejtrágyázás) során. Ezek a jövőben az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokhoz való alkalmazkodás alapjait fogják képezni.
Az átfedés- és kihagyásmentesség, illetve a már kezelt területeken az automatikus elzárások biztosítása nagy jelentőséggel bír mind környezetvédelmi, mind termesztéstechnológiai szempontból. Egyes növények ugyanis (pl. napraforgó) rendkívül érzékenyek a saját gyomirtó szereikre, amennyiben az az optimálisnál nagyobb dózisban kerül kijuttatásra. Ez termésdepressziót vagy szélsőséges esetben a növény pusztulását is okozhatja.


A kis intenzitással, alacsony nyomással működő Valley lineár, körforgó szántóföldi esőztető berendezések az „esőnél” egyenletesebben, 90% feletti szórásegyenletességgel juttatják ki az öntöző vizet, azonban a táblák nagyon kis aránya homogén, sík, azokon belül változatos talajfizikai tulajdonságokkal, mikrodomborzati viszonyokkal találkozhatunk.
2020.01.13.
A kis intenzitással, alacsony nyomással működő Valley lineár, körforgó szántóföldi esőztető berendezések az „esőnél” egyenletesebben, 90% feletti szórásegyenletességgel juttatják ki az öntöző vizet, azonban a táblák nagyon kis aránya homogén, sík, azokon belül változatos talajfizikai tulajdonságokkal, mikrodomborzati viszonyokkal találkozhatunk.
Az egyenletes vízkijuttatás limitáló faktor lehet a maximális termés eléréséhez, még ha az agrotechnológiai elemek a növényeink igényeinek megfelelően kerülnek is megvalósításra.


A heterogén táblán alkalmazott állandó intenzitású öntözésből adódó haszontalan öntözővíz-arány 10% felett is lehet, s ez az érték akár 1,6%-ra is lesimulhat a precíziós öntözés, a VRI – változtatható intenzitású szórófejek alkalmazásával. A szórófejek vízkijuttatását, akár egyedileg, akár csoportosan 0-100%-os tartományban változtathatjuk, szakmai döntésünk alapján, az egész gép vonalában. A heterogén táblákon, az öntözési zónák lehatárolása, közelíti meg legjobban a homogenitást.
Ezeken a területeken a VRI öntözés alkalmazása talajfizikai (vízgazdálkodási), mikrodomborzati tulajdonságokban eredménynövelő, valamint víz-, anyag-, költségtakarékos.
A precíziós öntözés nem csak termék, vagy műszaki megoldás (kijuttató eszköz, vezérlő, monitor, szenzor), de technológia és rendszer is, mert a műszaki innováció nem hatékony, vagy nem is működhet, ha alkalmazását nem előzi meg egy szakmai tervezés, a technológia kidolgozása – talajvizsgálat (EC, labor), 3D RTK szintvonalazás, hozam-, biomasszatérképezés, s ezek alapján a precíziós öntözési térkép létrehozása.


A precíziós öntözés másik alapvető ismérve a precíziós öntözési rend meghatározása. A VRI (változtatható intenzitású öntözés) rendszer telepítésénél alapvető, de valamennyi „lineár” táblán is fontos a növényi vízszükséglet meghatározása, mely az aktuálisan a táblán, vagy táblarészeken mért talajnedvességi adatok, meteorológiai adatok alapján a növény fenológiai állapotához igazított öntözési norma.
A precíziós öntözés nemcsak potenciálisan eredménynövelő technológiai, hanem környezetkímélő megoldás is. A precíz, helyspecifikus, öntözővíz- és tápoldat-kijuttatás szinkronban van a növény aktuális vízigényével, hiszen figyelembe veszi a mennyiségi igényt azon a ponton, abban az időben, ahol a növény él.


A betakarítás során célként jelenik meg, hogy agronómiai szempontból optimális időben tudjuk elvégezni a munkánkat, hogy a rendelkezésre álló nagyértékű gépek kapacitását maximálisan kihasználjuk.
2020.01.13.
A betakarítás során célként jelenik meg, hogy agronómiai szempontból optimális időben tudjuk elvégezni a munkánkat, hogy a rendelkezésre álló nagyértékű gépek kapacitását maximálisan kihasználjuk. A betakarítás fókuszában a nyári és az őszi munkacsúcsok állnak. Ezekben az időszakokban az időjárás egyre szélsőségesebb (pl. intenzív csapadékok gyakorisága), amely a betakarításra alkalmas időt lerövidít(het)i.

A jövedelmező gazdálkodás szempontjából fontos, hogy a megtermelt javakat megfelelő mennyiségben és minőségben tudjuk betakarítani. Fontos, hogy a betakarítás során a fajlagos költségeinket az agronómia maximális kielégítése mellett is tudjuk csökkenteni.
A betakarítási művelet üzemszervezése során nagy szerepet játszik a logisztika. A napi területteljesítményt alapvetően meghatározza, hogy milyen döntéseket hozunk a logisztika területén. Pl. álló helyzetben tábla végén történik meg a magtartály ürítése, vagy betakarítás közben folyamatosan átrakókocsi segítségével. Figyelembe kell venni a betároló és szárító kapacitás szinkronizálását is.
A modern üzemszervezési munka alapja a dokumentációs és telemetriai adatok pontos gyűjtése, feldolgozása és szakszerű értelmezése. Egy helyesen megválasztott nagy teljesítményű betakarítógép alapvetően meghatározza az optimális időben történő terménybetakarítást és a kiváló szemminőséget.
A számos intelligens megoldásnak köszönhetően, amellyel növelhető a hatékonyságunk, egy prémium betakarítógép olyan információval is el kell, hogy lásson bennünket, amelyek segítséget nyújtanak a hatékony üzemeltetés szervezéséhez és a következő évi növénytermesztésünk megtervezéséhez. Ezen információk szakszerű felhasználása a precíziós gazdálkodásunk egyik alappillére.


A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, de kordában tartható. A terményszárítás a növénytermesztés befejező művelete, mely nélkül a terményeink java néhány nap alatt tönkremenne. Célja a szemesterményben zajló élettani folyamatok oly mértékű lassítása, hogy az a betakarítástól a felhasználásig jó minőségben tárolható legyen.
2020.01.13.
Videokontroll
A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, de kordában tartható. A terményszárítás a növénytermesztés befejező művelete, mely nélkül a terményeink java néhány nap alatt tönkremenne. Célja a szemesterményben zajló élettani folyamatok oly mértékű lassítása, hogy az a betakarítástól a felhasználásig jó minőségben tárolható legyen. A terményszárítás ma egyszerre jelent technikai, technológiai és gazdaságossági kérdést.
Egy szárítónak, illetve magának a szárítási folyamatnak az optimalizálása összetett feladat. A precíziós gazdálkodást komplexen kell vizsgálni, a növénytermesztés folyamata ugyanis nem zárul le a betakarítással. Ennek a komplexitásnak elhagyhatatlan része a VIDEOKONTROLL-ra alapozott precíziós terményszárítás, mely által biztosítva van a növénytermesztés teljes vertikumára a precíziós megoldás.
A VIDEOKONTROLL a gravitációs rendszerű, keresztáramú aknás szárítók esetén nyújt megoldást a távfelügyeletre, mely az üzembiztonság fokozására, az energetikai hatékonyság és a raktározás biztonságának növelésére lett kifejlesztve. A rendszer segítségével optimalizálható a szemestermény-szárítók működése, illetve ezen felül a szárítótüzek megelőzése is lehetővé vált. Ennek hozadéka az egészségesebb élelmiszer és takarmány, valamint az energiaköltség és környezeti terhelés csökkenése. A rendszer alkalmas a Bábolna, Petkus, Stela, Riela, KWA, Bonfanti, Cimbria, Mikrotherm, Neuero, Tornum stb. szárítótornyok védelmére,akár több száz mérési ponttal, a tornyon lévő kilépőnyílások számától függően.
Működési elve: A berendezés a terménytömegen áthaladó forró levegő hőmérsékletét méri a teljes felületen a kilépés pillanatában, ezáltal ellenőrizhetővé téve a szárítási folyamatot. Ha a szárító minden egyes kilépőablakát hőmérsékletérzékelővel látjuk el, helyspecifikus hőmérsékleti információt kapunk a teljes toronyról egy hőtérkép formájában.
A modern információs technológiára épülő háttér lehetőséget kínál a szárítás folyamatában felderített eltérések műszaki korrekciójára. A korrekció eredménye jelentős megtakarításként, kézzelfogható számokban mutatkozik meg, a korábbi üzemállapottal összehasonlítva. A rendszer a keresztáramú szárítókba utólag is beépíthető, a szárítási folyamat minden fontos paramétere pedig egy monitoron követhető figyelemmel. Sőt, a tulajdonos akár egy mobilapplikáció segítségével is figyelemmel kísérheti a modern szárítók burkolata alatt zajló folyamatokat.
Előnyei:
- Megelőzhetők a helyi elakadásokból, túlmelegedésből, öngyulladásból keletkező tűzesetek.
- Jól bevált az egyenetlen szárítást okozó üzemeltetési hibák észlelésére.
- Az elérhető legmodernebb számítástechnikai eszközök alkalmazásával az elakadt terményt rövid időn belül jelzi, jóval a tűz kialakulása előtt, így a kezelő beavatkozhat, mielőtt kár keletkezne.
- A folyamat szoros kontrollja következtében elkerülhető a túlszárítás, ami energiamegtakarítással és a termény beltartalmi értékének javulásával jár, miközben a termény raktározhatósága is javul.
- Az összes érzékelő által mért adat egyidejűleg figyelemmel kísérhető a monitoron.
- Segíti a kezelőket a feladat magas szintű elvégzésében.


Üzemtani megközelítést alkalmazva a hozamtérképek, a mérlegházi adatok és a rendelkezésre álló differenciált inputanyag-térképek (pl. műtrágya, vetőmag) felhasználásával készülnek el a jövedelemtérképek. Készíthetünk egytényezős jövedelemtérképet: az inputanyag-kijuttatások táblaátlag-technológia alapján történik, így a költségek a táblán belül állandóak, „csak” a hozam változó.
2020.01.13.
Jövedelemelemzések jövedelemtérképezés
- Ha szeretné látni a táblamely pontján termel gazdaságosan.
- Melyek azok a táblarészek, ahol a profitcenter évek óta nem áll fenn.
- Ha szeretné a termesztéstechnológia intenzitását az elvárható jövedelemhez igazítani.
- Ha számít Önnek, hogy mennyi az adott táblán megtermelhető maximális profit!

Üzemtani megközelítést alkalmazva a hozamtérképek, a mérlegházi adatok és a rendelkezésre álló differenciált inputanyag-térképek (pl. műtrágya, vetőmag) felhasználásával készülnek el a jövedelemtérképek. Üzemtani megközelítést alkalmazva a hozamtérképek, a mérlegházi adatok és a rendelkezésre álló differenciált inputanyag-térképek (pl. műtrágya, vetőmag) felhasználásával készülnek el a jövedelemtérképek.
Üzemtani megközelítést alkalmazva a hozamtérképek, a mérlegházi adatok és a rendelkezésre álló differenciált inputanyag-térképek (pl. műtrágya, vetőmag) felhasználásával készülnek el a jövedelemtérképek. Készíthetünk egytényezős jövedelemtérképet: az inputanyag-kijuttatások táblaátlag-technológia alapján történik, így a költségek a táblán belül állandóak, „csak” a hozam változó. A többtényezős jövedelemtérképeknél az inputanyagkijuttatás differenciált. Mind az elszámolandó költségek, mind a hozamok változóak.
Az üzemszervezéi technológiai tervezés során helyzetfelmérés keretében elemzésre kerül az adott gazdaság elmúlt éveinek (5-8 év) vetésszerkezete, mérlegházi adatai, termesztéstechnológiái, rendelkezésre álló gépparkja. Ezt követően koncepciótervet készítünk el a megrendelővel közösen, melynek során a következő 5-8 évre megtörténik a várható vetésszerkezet kialakítása, az adott növények termesztéstechnológiájának tervezése. Emellett napi bontásban elkészítjük a Gantt diagramot az erő- és hozzá tartozó munkagépekre műveletenként, hektáronként és üzemóránként.
A szükséges géprendszer meghatározását követően a termesztett növényekre a vizsgált időszakra ágazati költség-jövedelem kalkulációkat szükséges végezni. A beruházásgazdaságossági vizsgálatok során dinamikus megtérülési mutatók kerülnek kiszámításra, a kockázati szintek figyelembe vétele mellett. Lehetőség van arra is, hogy a precíziós gazdálkodás bevezetéséhez szükséges géprendszer beruházásának sorrendjére is javaslat készüljön.
- Ha elveszett a sok döntésialternatíva között.
- Ha rendszerszemléletben kívánja a növénytermesztését megújítani.
- Ha mért adatok alapján kívánja a tevékenységét optimalizálni.
Adja meg a választ az alábbi kérdésekre és kiderül, hogy érdemes-e foglalkoznia jövedelemelemzéssel.
- Előfordul-e Önnél, hogy sietni kell a munkacsúcsokban, a szűk kapacitások költségnövekedést, bevételcsökkenést és jövedelemkiesét okoznak?
- Saját forrásból, vagy idegen forrás bevonásával érdemes végrehajtani a beruházást? A kamatköltség a több, vagy a szakaszos bevezetésből adódó jövedelemkiesés? Ezek tervezhetők!

A precíziós gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy a saját területére vonatkozó - helyspecifikus - adatokat használjon a termelő. Egyik ilyen, fontos információ a helyileg mért meteorológia adatsor, mely fontos része a termőképesség meghatározásának is.
2020.01.21.
A precíziós gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy a saját területére vonatkozó - helyspecifikus - adatokat használjon a termelő. Egyik ilyen, fontos információ a helyileg mért meteorológia adatsor, mely fontos része a termőképesség meghatározásának is. A meteorológiai állomás rendelkezik egy szabványosított vezeték nélküli bővítő interface modullal, melyen keresztül önálló tápellátással rendelkező további adatgyűjtő modulok, úgynevezett NODE-ok illeszthetők az állomáshoz, így egy bázisból és több alegységből (NODE) álló hálózat is kialakítható. A NODE-ok nagy előnye, hogy könnyen és gyorsan telepíthetők közvetlenül az állományba, így a helyi mikroklíma is vizsgálható.
Ezzel a módszerrel például gazdaságosan megoldható, hogy egy öntözött területen a precíziós öntözés megvalósításához – egy bázisállomás telepítésével – mérjük a teljes területünkre vonatkozó adatokat (pl. sugárzás, csapadék… stb) és NODE-ok telepítésével a terület különböző talajtani tulajdonságokkal bíró részein közvetlenül az állományban mérjük a talajnedvességet és ezen adatok felhasználásával alakítjuk ki a differenciált öntözésünket. A hálózat adatai alapján kerülnek kipublikálásra különböző növényvédelmi előrejelzések (kórokozók és kártevők), valamint a precíziós öntözés megvalósításának (VRI, talajnedvesség és agrometeorológiai adatok alapján való differenciált öntözés) támogatása.
A rendszer jelenleg az alábbi adatokat méri:
- talajnedvesség
- talajhőmérséklet
- a levegő relatív páratartalma
- léghőmérséklet
- kozmikus besugárzás
- szélerősség és -irány
- csapadékmennyiség
- levélnedvesség

A precíziós technológia alapja az automata kormányzás és az ezt kiegészítő intelligens gépek, gépkapcsolatok. Ezekkel az eszközökkel képesek vagyunk differenciáltan vetni, műtrágyát, illetve növényvédő szert kijuttatni. Napjainkban a drónok elterjedésével az információforrások köre kibővült.
2020.01.21.
A precíziós technológia alapja az automata kormányzás és az ezt kiegészítő intelligens gépek, gépkapcsolatok. Ezekkel az eszközökkel képesek vagyunk differenciáltan vetni, műtrágyát, illetve növényvédő szert kijuttatni. Napjainkban a drónok elterjedésével az információforrások köre kibővült.
Ez a raszter a műholdfelvételekhez hasonlóan rengeteg információt tartalmaz számunkra a feldolgozás és felhasználás módjától függően. Képesek vagyunk speciális programok segítségével megállapítani a gyomok darabszámát és azok méretét. Ez az információ gyomirtási előírástérkép készítésére ad lehetőséget. Az információ birtokában elkülöníthetünk kezelendő, illetve nem kezelendő területeket, valamint a gyomok méretével számolva különböző dózisokat is megállapíthatunk.

A környezetterhelés és a költségcsökkentés így jelentős lehet egy gazdaság számára. Hasonló eljárással elvégezhető egy pontos tőszámlálás a területen, amivel ellenőrizhető a helyes vetőgép-beállítás, illetve a vadkárral érintett foltok lehatárolhatók és kezelhetők (pocok járatkezelése, vadkár mértékének kiszámítása). Mivel a drónos repülés elvégzésének ideje rajtunk áll ezért gyorsan, megfelelő információt kapunk a pillanatnyi klorofil tartalomváltozásokról táblán belül. A repülést követően pár órán belül elkészül az NDVI és az előírás térkép. Ez alapján differenciált fejtrágya kijuttatásra van lehetőségünk az esetleges víznyomásos foltokat kihagyva. Speciális felhasználása lehet a drónoknak egy különleges 3D modell elkészítése, ami alapján akár a vízelvezető vápák pontos helye és mérete is meghatározható.