A precíziós gazdálkodás egyik alapvető feltétele a megfelelő szántóföldi körülmények kialakítása, ez magába foglalja azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket, amelynek elmulasztása jelentős termésvesztességgel járhat, emellett a talaj kultúrállapotát is negatívan befolyásolja.

Hazánk mezőgazdasági adottsága domborzati szempontból elég változatos, a dombos területektől, az enyhe lankákon át, az extrém sík, mély fekvésű területekig mindenhol folyik gazdálkodás. Dombvidéki területeken az erózió okozhat problémákat, míg a sík területek mikrodomborzati heterogenitása a belvíz kialakulását segíti elő. Sík, lefolyástalan területeken gyakori probléma a belvizes foltok kialakulása, itt kínál megoldást a Surface Water Pro Plus ún. árokmód alkalmazása. A már előzetesen begyűjtött háromdimenziós adatok alapján mérnökeink elkészítik a nagy felbontású domborzatmodellt, amely a belvízelvezetés megtervezésének alapjául szolgál. Precíziós gazdálkodási szaktanácsadóink folyamatos kapcsolatban vannak partnereinkkel, így a szükséges kiegészítő információkat (tábla melletti csatornák és dűlőutak elhelyezkedése, a táblán belüli mesterséges objektumok pozíciója, helyi specifikációk) folyamatosan begyűjtik, majd átadják a tervezéshez.

A táblán belüli belvíz-elvezető vápák megtervezése ESRI ArcGIS térinformatikai szoftverkörnyezetben történik, amely segítségével cm-es pontossággal számítható ki a tervezett földmunka mélysége, valamint a tervezett csatorna hossza. Bizonyos esetekben akadnak olyan mély fekvésű sík területek is, ahol a belvíz nemcsak bizonyos táblarészeken, hanem a terület akár 70-90%-án is problémát okoz. Ez esetben a megoldás egy árokhálózat tervezése.

A talajjavításnak különböző módszerei vannak. Megkülönböztetünk fizikai, kémiai és biológiai módszereket. Fizikai talajjavítási módszerek közé sorolható az altalajlazítás (vagy mélylazítás) ami a tömődött, vizet záró réteg fellazítására szolgál forgatás nélkül. A mélyforgatás célja a kedvezőtlen fizikai tulajdonságú, felszínhez közeli, tömör réteg feltörése és összekeverése a kedvezőbb fizikai állapotú rétegekkel. Ezáltal a talaj levegősebbé válik, vízgazdálkodása javul.

A talajcsövezés (vagy drénezés) a talajra került és a talajban felhalmozódó vízfelesleg elvezetésére szolgál, a mélyebb rétegekben létesített elszívórendszer (drénhálózat) segítségével. A lecsapolás pedig a káros víztöbblet eltávolítása megfelelő felszíni csatornarendszerrel. A kémiai talajjavítás fogalomkörébe tartoznak a talaj kedvezőtlen kémiai tulajdonságainak megszüntetésére, jobbá tételére irányuló eljárások.

Elsődleges eljárásnak tekinthető a meszezés. A nagymértékű savanyúság és telítetlenség megszüntetése vagy csökkentése céljából CaCO₃-tartalmú anyagokat juttatnak a talajba. Biológiai talajjavításnak minősítjük mindazokat a beavatkozásokat, amelyek a célszerűen kiválasztott növények termesztésével is elősegítik a talaj javulását. Ilyen módszer pl. a homokterületek zöldtrágyázása, vagy amikor egyes növények erős gyökérzetének lazító hatása javítja a kötött talaj víz- és levegőgazdálkodását. A gyökérzet áttöri, lazítja a tömődött rétegeket, s a későbbi vetemények számára kedvező körülményeket teremt.

Meszezés

A meszezés egyre nagyobb szerepet kap a modern szemléletű növénytermesztésben. A granulált meszező anyagok (pl. Omya Caciprill) 2-6 mm nagyságú, igen finomra őrölt, nagy tisztaságú kalcium karbonátból készülnek. Bármikor alkalmazható, mert gyors pH-növekedést okoz. Ezek az anyagok nagy reaktivitásúak, ezáltal a kívánt hatást rövid időn belül elérik, azonban a visszapótlásukról erősen savanyú talajok esetében folyamatosan (évről-évre) szükséges gondoskodni. A kerekített granulátumoknak köszönhetően kiszórásuk egyszerű akár önmagában, akár hozzáadott műtrágyával kombinálva.

Szántóföldi kísérletek eredményei alapján a meszezőanyag 250-600 kg/ha-os kijuttatási optimummal rendelkezik kukoricaállományban.

• kulcsfontosságú a növények fejlődésében
• létfontosságú a talaj szerkezetének kialakításában
• a savanyú talajok javítását szolgálja

A precíziós mezőgazdaságban kulcsfontosságú, hogy megfelelő térinformatikai háttérrel legyen támogatva. Annak érdekében, hogy ki tudjuk használni a precíziós technológia kínálta lehetőségek előnyeit egyre részletesebb és informatívabb helyspecifikus háttérdokumentációval kell rendelkeznünk a területünkről. A technológiai fejlődés lehetőséget kínál számunkra, hogy akár már centiméteres pontossággal hajtsuk végre a műveleteinket a mezőgazdasági területen, viszont ehhez megbízható forrásból származó alapadatokra van szükség.

A KITE Zrt. által kínált térinformatikai szolgáltatás keretében lehetőség van a tábla adottságait bemutató térképsorozat előállítására a teljes tábla területére, mely nagy segítséget nyújt a termelő számára a műveletek megtervezéséhez már a precíziós gazdálkodás megkezdésekor is. Táblakontúr alapján elkészítjük a nagy pontosságú műholdfelvételekre alapozott termőképesség-térképet, mely megmutatja a termelő számára, hogy a táblán belül milyen adottságú területek találhatók. Ami ebben az esetben már megfelelő térbeli pontossággal, kiváló alapot nyújthat a tápanyagutánpótlási és a vetéstervezési folyamataink során. A térkép pontos információira alapozva célzottan az eltérő adottságú foltokon végezhetünk talajmintavételezést, mely a tápanyagutánpótlás elengedhetetlen feltétele. A monitorba már a terület adottságaihoz igazított tápanyagkijuttatási tervet tudjuk betáplálni, melyet az innovatív technológiai megoldásoknak köszönhetően a gépek végre tudnak hajtani.

A térinformatikai szolgáltatás keretében egy új módszer segítségével a már termelés során keletkezett megfelelő térbeli pontossággal jellemezhető adatok felhasználására is lehetőség van, mely eljárás tovább pontosítja a tábla adottságait bemutató térképet. Ezen térképek legnagyobb előnye, hogy nem csak papír formátumban áll elő, hanem kifejezetten a művelés támogatása céljából készül el, azaz a kijuttatási tervek kulcsfontosságú alapját jelentheti. Termőhely-specifikusan tervezhetjük meg a művelést az ország egész területén.

A talajmintavétel és tápanyag-gazdálkodás képezi a növénytermesztés egyik alappillérét. A talaj mellett középpontba helyezi a növény igényét is.

Itt is igaz a szükséges és elégséges elv betartása. A szükségtelenül kijutatott műtrágya pazarlás, a kevés tápanyag pedig limitálja a termést és a minőséget is. Éppen ezért a KITE Zrt. nagy hangsúlyt fektet a talajmintavétel magas minőségére és nyomon követhetőségére, hiszen évekre ez képezi az alapját a tápanyagtervezésnek. A helyes gazdálkodási elveknek megfelelően kötelező 5 évente, 5 hektáronként a talaj felső 25 cm-es rétegéből talajmintát venni, és azt minimum szűkített vizsgálat keretében bevizsgáltatni akkreditált talajlaborral.

A törvényi előíráson túl ez alapvető információkat hordoz.

Partnereink részére javasoljuk a szűkített paraméterein (humusz, kötöttség, pH, össz.só, CaCO₃, NO₂-NO₃-N, AL-P₅O₅, AL-K₂O) felül bővített vizsgálattal a Na, Mg, Mn, SO₄, Zn, Cu ellátottságok vizsgálatát is. A KITE Zrt. Innovációs Főigazgatósága által használt pick up-ok GPS-el és automata fúró rendszerű talajmintavevő berendezéssel rendelkeznek.

Az eszköz nagy pontossággal és a szabvány által előírt gyakorisággal (18-20 leszúrás/minta) egységes mélységből vesz talajmintát. Lehetővé teszi a gyors, pontos, a megbízó által mindenkor ellenőrizhető szántóföldi talajmintavételt.

A KITE Zrt. által a partnereinknél vett talajmintákhoz a vizsgálat évében szaktanácsadás is jár.

Terepi gyorsmérések - A talajmintavétel mellett szükség van terepi gyorsmérő eszközök bevetésére is. Ezekkel az eszközökkel nagy biztonsággal és azonnali beavatkozásra lehetőséget biztosítva kapunk eredményeket. Ennek a jelentősége a növény N-igényének pontosítása.

Napjainkban a talajmintavételhez is alkalmazzuk a rendelkezésre álló külső forrásból származó adatokból (pl. űrfelvételek, NDVI térképek, domborzati térképek, hozamtérképek stb.) készült termőképességi térképeket. Meg kell határozni a mintavételi zónákat (ezek átlagban kb. 3 hektár méretűek, de nagy szórás lehet táblán belül közöttük) és ezek bejárási útvonalait, amelyeket az előbbiekben bemutatott adatok feldolgozásán keresztül mesterséges intelligencia bevonásával végzünk el.

Ehhez megfelelő informatikai háttér szükséges.

A laborvizsgálati eredmények ismeretében a termesztett növényre és adott pontra tápanyag-gazdálkodási tervet szükséges készíteni. A partner által tervezett termésmennyiségekhez elkészítjük zónánként/raszterenként a tápanyagszükségleteket.

• a termőképesség meghatározása távérzékelési adatok és tábláról gyűjtött műveleti térképek alapján
• változó területű mintavételi zónák
• automata–leszúrásszámlálóval ellátott gépi mintavétel, minden egyes lehatárolt zónáról
• ellátottsági térképek és tápanyag- utánpótlási szaktanács készítése
• optimalizáló tápanyag-utánpótlási eljárás
• a differenciált műtrágyázáshoz szükséges előírástérképek készítése

Videokontroll

A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, de kordában tartható. A terményszárítás a növénytermesztés befejező művelete, mely nélkül a terményeink java néhány nap alatt tönkremenne. Célja a szemesterményben zajló élettani folyamatok oly mértékű lassítása, hogy az a betakarítástól a felhasználásig jó minőségben tárolható legyen. A terményszárítás ma egyszerre jelent technikai, technológiai és gazdaságossági kérdést.

Egy szárítónak, illetve magának a szárítási folyamatnak az optimalizálása összetett feladat. A precíziós gazdálkodást komplexen kell vizsgálni, a növénytermesztés folyamata ugyanis nem zárul le a betakarítással. Ennek a komplexitásnak elhagyhatatlan része a VIDEOKONTROLL-ra alapozott precíziós terményszárítás, mely által biztosítva van a növénytermesztés teljes vertikumára a precíziós megoldás.

A VIDEOKONTROLL a gravitációs rendszerű, keresztáramú aknás szárítók esetén nyújt megoldást a távfelügyeletre, mely az üzembiztonság fokozására, az energetikai hatékonyság és a raktározás biztonságának növelésére lett kifejlesztve. A rendszer segítségével optimalizálható a szemestermény-szárítók működése, illetve ezen felül a szárítótüzek megelőzése is lehetővé vált. Ennek hozadéka az egészségesebb élelmiszer és takarmány, valamint az energiaköltség és környezeti terhelés csökkenése. A rendszer alkalmas a Bábolna, Petkus, Stela, Riela, KWA, Bonfanti, Cimbria, Mikrotherm, Neuero, Tornum stb. szárítótornyok védelmére,akár több száz mérési ponttal, a tornyon lévő kilépőnyílások számától függően.

Működési elve: A berendezés a terménytömegen áthaladó forró levegő hőmérsékletét méri a teljes felületen a kilépés pillanatában, ezáltal ellenőrizhetővé téve a szárítási folyamatot. Ha a szárító minden egyes kilépőablakát hőmérsékletérzékelővel látjuk el, helyspecifikus hőmérsékleti információt kapunk a teljes toronyról egy hőtérkép formájában.

A modern információs technológiára épülő háttér lehetőséget kínál a szárítás folyamatában felderített eltérések műszaki korrekciójára. A korrekció eredménye jelentős megtakarításként, kézzelfogható számokban mutatkozik meg, a korábbi üzemállapottal összehasonlítva. A rendszer a keresztáramú szárítókba utólag is beépíthető, a szárítási folyamat minden fontos paramétere pedig egy monitoron követhető figyelemmel. Sőt, a tulajdonos akár egy mobilapplikáció segítségével is figyelemmel kísérheti a modern szárítók burkolata alatt zajló folyamatokat.

Előnyei:

• Megelőzhetők a helyi elakadásokból, túlmelegedésből, öngyulladásból keletkező tűzesetek.
• Jól bevált az egyenetlen szárítást okozó üzemeltetési hibák észlelésére.
• Az elérhető legmodernebb számítástechnikai eszközök alkalmazásával az elakadt terményt rövid időn belül jelzi, jóval a tűz kialakulása előtt, így a kezelő beavatkozhat, mielőtt kár keletkezne.
• A folyamat szoros kontrollja következtében elkerülhető a túlszárítás, ami energiamegtakarítással és a termény beltartalmi értékének javulásával jár, miközben a termény raktározhatósága is javul.
• Az összes érzékelő által mért adat egyidejűleg figyelemmel kísérhető a monitoron.
• Segíti a kezelőket a feladat magas szintű elvégzésében.

Jövedelemelemzések jövedelemtérképezés

• Ha szeretné látni a táblamely pontján termel gazdaságosan.
• Melyek azok a táblarészek, ahol a profitcenter évek óta nem áll fenn.
• Ha szeretné a termesztéstechnológia intenzitását az elvárható jövedelemhez igazítani.
• Ha számít Önnek, hogy mennyi az adott táblán megtermelhető maximális profit!

Üzemtani megközelítést alkalmazva a hozamtérképek, a mérlegházi adatok és a rendelkezésre álló differenciált inputanyag-térképek (pl. műtrágya, vetőmag) felhasználásával készülnek el a jövedelemtérképek. Üzemtani megközelítést alkalmazva a hozamtérképek, a mérlegházi adatok és a rendelkezésre álló differenciált inputanyag-térképek (pl. műtrágya, vetőmag) felhasználásával készülnek el a jövedelemtérképek.

Üzemtani megközelítést alkalmazva a hozamtérképek, a mérlegházi adatok és a rendelkezésre álló differenciált inputanyag-térképek (pl. műtrágya, vetőmag) felhasználásával készülnek el a jövedelemtérképek. Készíthetünk egytényezős jövedelemtérképet: az inputanyag-kijuttatások táblaátlag-technológia alapján történik, így a költségek a táblán belül állandóak, „csak” a hozam változó. A többtényezős jövedelemtérképeknél az inputanyagkijuttatás differenciált. Mind az elszámolandó költségek, mind a hozamok változóak.

Az üzemszervezéi technológiai tervezés során helyzetfelmérés keretében elemzésre kerül az adott gazdaság elmúlt éveinek (5-8 év) vetésszerkezete, mérlegházi adatai, termesztéstechnológiái, rendelkezésre álló gépparkja. Ezt követően koncepciótervet készítünk el a megrendelővel közösen, melynek során a következő 5-8 évre megtörténik a várható vetésszerkezet kialakítása, az adott növények termesztéstechnológiájának tervezése. Emellett napi bontásban elkészítjük a Gantt diagramot az erő- és hozzá tartozó munkagépekre műveletenként, hektáronként és üzemóránként.

A szükséges géprendszer meghatározását követően a termesztett növényekre a vizsgált időszakra ágazati költség-jövedelem kalkulációkat szükséges végezni. A beruházásgazdaságossági vizsgálatok során dinamikus megtérülési mutatók kerülnek kiszámításra, a kockázati szintek figyelembe vétele mellett. Lehetőség van arra is, hogy a precíziós gazdálkodás bevezetéséhez szükséges géprendszer beruházásának sorrendjére is javaslat készüljön.

• Ha elveszett a sok döntésialternatíva között.
• Ha rendszerszemléletben kívánja a növénytermesztését megújítani.
• Ha mért adatok alapján kívánja a tevékenységét optimalizálni.

Adja meg a választ az alábbi kérdésekre és kiderül, hogy érdemes-e foglalkoznia jövedelemelemzéssel.

• Előfordul-e Önnél, hogy sietni kell a munkacsúcsokban, a szűk kapacitások költségnövekedést, bevételcsökkenést és jövedelemkiesét okoznak?
• Saját forrásból, vagy idegen forrás bevonásával érdemes végrehajtani a beruházást? A kamatköltség a több, vagy a szakaszos bevezetésből adódó jövedelemkiesés? Ezek tervezhetők!

A precíziós gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy a saját területére vonatkozó - helyspecifikus - adatokat használjon a termelő. Egyik ilyen, fontos információ a helyileg mért meteorológia adatsor, mely fontos része a termőképesség meghatározásának is. A meteorológiai állomás rendelkezik egy szabványosított vezeték nélküli bővítő interface modullal, melyen keresztül önálló tápellátással rendelkező további adatgyűjtő modulok, úgynevezett NODE-ok illeszthetők az állomáshoz, így egy bázisból és több alegységből (NODE) álló hálózat is kialakítható. A NODE-ok nagy előnye, hogy könnyen és gyorsan telepíthetők közvetlenül az állományba, így a helyi mikroklíma is vizsgálható.

Ezzel a módszerrel például gazdaságosan megoldható, hogy egy öntözött területen a precíziós öntözés megvalósításához – egy bázisállomás telepítésével – mérjük a teljes területünkre vonatkozó adatokat (pl. sugárzás, csapadék… stb) és NODE-ok telepítésével a terület különböző talajtani tulajdonságokkal bíró részein közvetlenül az állományban mérjük a talajnedvességet és ezen adatok felhasználásával alakítjuk ki a differenciált öntözésünket. A hálózat adatai alapján kerülnek kipublikálásra különböző növényvédelmi előrejelzések (kórokozók és kártevők), valamint a precíziós öntözés megvalósításának (VRI, talajnedvesség és agrometeorológiai adatok alapján való differenciált öntözés) támogatása.

A rendszer jelenleg az alábbi adatokat méri:

A precíziós technológia alapja az automata kormányzás és az ezt kiegészítő intelligens gépek, gépkapcsolatok. Ezekkel az eszközökkel képesek vagyunk differenciáltan vetni, műtrágyát, illetve növényvédő szert kijuttatni. Napjainkban a drónok elterjedésével az információforrások köre kibővült.

Ez a raszter a műholdfelvételekhez hasonlóan rengeteg információt tartalmaz számunkra a feldolgozás és felhasználás módjától függően. Képesek vagyunk speciális programok segítségével megállapítani a gyomok darabszámát és azok méretét. Ez az információ gyomirtási előírástérkép készítésére ad lehetőséget. Az információ birtokában elkülöníthetünk kezelendő, illetve nem kezelendő területeket, valamint a gyomok méretével számolva különböző dózisokat is megállapíthatunk.

A környezetterhelés és a költségcsökkentés így jelentős lehet egy gazdaság számára. Hasonló eljárással elvégezhető egy pontos tőszámlálás a területen, amivel ellenőrizhető a helyes vetőgép-beállítás, illetve a vadkárral érintett foltok lehatárolhatók és kezelhetők (pocok járatkezelése, vadkár mértékének kiszámítása). Mivel a drónos repülés elvégzésének ideje rajtunk áll ezért gyorsan, megfelelő információt kapunk a pillanatnyi klorofil tartalomváltozásokról táblán belül. A repülést követően pár órán belül elkészül az NDVI és az előírás térkép. Ez alapján differenciált fejtrágya kijuttatásra van lehetőségünk az esetleges víznyomásos foltokat kihagyva. Speciális felhasználása lehet a drónoknak egy különleges 3D modell elkészítése, ami alapján akár a vízelvezető vápák pontos helye és mérete is meghatározható.